A fajelmélet visszatér?

A fehérek intelligenciaszintje magasabb a feketékénél Arthur Jensen, a kalifornia elitegyetem volt oktatója szerint, akinek tanulmánya egy ismert szaklapban is megjelenik júniusban. Úgy véli, a feketék butasága együtt jár magas szaporodási rátájukkal, emiatt veszélyeztetik az Egyesült Államok jövőjét is.

2005. 05. 05. 13:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fajelmélet visszatérte címmel tudósít a Der Spiegel baloldali hírmagazin egy, a polgárjogi aktivistákat felháborító tanulmányról, amely a feketéket összességükben butábbaknak tartja a fehéreknél.

Arthur Jensen meggyőződése, hogy a feketék butábbak a fehéreknél. Butaságuk ráadásul együtt jár magas szaporodási rátájukkal. Továbbá ez az állandó szaporodhatnékuk veszélyezteti az Egyesült Államok jövőjét. „Jobb lenne, ha ezeknek az embereknek nem lenne annyi gyereke, mert ezek a gyerekek tendenciájukban ugyanúgy fejlődnek, mint a szüleik” – nyilatkozta Jensen egy interjújában.

Jensen nem holmi szélsőjobboldali párt képviselője. Korábban a kaliforniai elitegyetemen, a Berkeley-n oktatott, és számos neves szaklapban jelentek meg tanulmányai. Most kollégájával, Philippe Rushton-nal készül publikálni a sokatmondó Harminc év a kognitív képességek faji alapú különbségeinek kutatásában címen, amely az ismert szaklap a Psychology, Public Policy, and Law júniusi számában jelenik meg. A folyóirat egyébként a liberálisként ismert American Psychological Association (APA) lapja. Jensen megközelítése nem új, hiszen már 1969-ban a Harvard Educational Review”számára írt tanulmányában a intelligenciaszint 10-15 pontos különbséget a fehérek és feketék között genetikai okokra vezette vissza.

Jensen és Rushton tanulmányuk végkövetkeztetésében úgy fogalmaznak: „végül is a nyilvánosságnak el kell fogadnia a pragmatikus tényt, hogy egyes csoportok bizonyos társadalmilag megbecsült területeken felül-, mások alulreprezentáltak lesznek.” Stöcker szerint Jensen és Rushton célja világos, az Egyesült Államokban az „affirmative action” néven összefoglalt kisebbségeket támogató intézkedések felszámolását ajánlják.

Robert Sternberg, Jensen és Rushton cikkével egy időben, ugyanabban a lapban megjelenő négy kommentár egyik szerzője úgy fogalmaz: Németország és más államok a holokauszt áldozatainak jóvátételt fizettek. „Ennek a kárpótlásnak nincs semmi köze az áldozatok IQ-jához. (...) Szükséges az afro-amerikaiak kárpótlása a rabszolgaság miatt? Ez egy politikai kérdés, és nem tudományos probléma.”

Forrás: Der Spiegel

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.