A katonák a tüntetőkre lőttek Üzbegisztánban

A tüntetők közé lőtt a katonaság Andizsánban, ahol fegyveres zavargások robbantak ki pénteken. Emberjogi szervezetek szerint a hatóságok az elnyomás eszközeként használták az „iszlámista szélsőséges tevékenység” vádját, ez vezetett a felkeléshez Üzbegisztán keleti határvidékén. A lázadók azt követelik: Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítsen a hatalom és a felkelők között.

A tüntetők közé lőtt az üzbég hadsereg egy alakulata a kelet-üzbegisztáni Andizsánban, ahova azt követően vezényelték őket, hogy a városban hajnalban kirobban fegyveres zavargás során a lázadók átvették a hatalmat a városközpontban és a kormány épületében. A szemtanúk beszámolói halottakról és sebesültekről szólnak, de az áldozatok pontos száma egyelőre ismeretlen.

Andizsán főterén az egyre növekvő tömeg munkát, demokráciát, és az Amerika-barát üzbég elnök lemondását követeli.

A felkelők korábban 10 rendőrt túszul ejtettek, és a katonák fegyveres beavatkozásáig 9 halott és 34 sebesült volt a zavargások mérlege. A lázadás, melynek során közel 2000 elítéltet engedtek ki a felkelők a helyi börtönökből, azért tört ki, mert a hatóságok az év elején eljárást indítottak 23 iszlámista vallású helyi üzletember ellen „alkotmányellenes tevékenység” miatt.

A fegyveres felkelők több rendőrőrsöt vettek körül, egyelőre tárgyalások folynak a rendfenntartók szabad elvonulásáról. A helyszínre indult Iszlam Karimov üzbég elnök. Kormányforrások szerint az adminisztratív központokat továbbra is a kormányerők ellenőrzik.

Az AP-nek nyilatkozva Validzson Atakondzsonov, az egyik, vádlott üzletember testvére beszámolt: a városban káosz uralkodik, ezrek vannak az utcákon, ahonnan lövések hallatszanak.

A túszejtők kiléte és követelése nem ismert. A felkelők követelik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítsen köztük és a hatalom között, elkerülendő a további vérontást.

A 23 vádlottat 2004 júniusában tartóztatták le. A vád szerint „szélsőséges bűnszervezetet” hoztak létre. A február 10-én indult tárgyaláson mindannyian ártatlannak vallották magukat. Emberjogi szervezetek szerint a szélsőséges tevékenység vádja csak ürügy, ezáltal próbálják elnyomni az iszlám hiten levőket, akik szemben állnak a hatalommal.

Kirgizisztán a zavargások kirobbanását követően lezárta az Üzbegisztánnal közös határokat. Megfigyelők hozzáteszik: Kirgizisztánban az ellenzéki tömegtüntetések söpörték el Aszkar Akajev államfő rendszerét.

Mindeközben Taskentben péntek reggel a rendőrök lelőttek egy öngyilkos merénylőnek vélt személyt az izraeli nagykövetség közelében – informálta az amerikai hírügynökséget az USA üzbég fővárosban működő nagykövetsége. Rendőrségi források szerint a férfinál mindössze egy robbanószerre emlékeztető, ám fából készült tárgyat találtak.

AP, BBC, Itar-TASZSZ, radio.hu, Reuters