A katonák a tüntetőkre lőttek Üzbegisztánban

A tüntetők közé lőtt a katonaság Andizsánban, ahol fegyveres zavargások robbantak ki pénteken. Emberjogi szervezetek szerint a hatóságok az elnyomás eszközeként használták az „iszlámista szélsőséges tevékenység” vádját, ez vezetett a felkeléshez Üzbegisztán keleti határvidékén. A lázadók azt követelik: Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítsen a hatalom és a felkelők között.

2005. 05. 13. 13:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tüntetők közé lőtt az üzbég hadsereg egy alakulata a kelet-üzbegisztáni Andizsánban, ahova azt követően vezényelték őket, hogy a városban hajnalban kirobban fegyveres zavargás során a lázadók átvették a hatalmat a városközpontban és a kormány épületében. A szemtanúk beszámolói halottakról és sebesültekről szólnak, de az áldozatok pontos száma egyelőre ismeretlen.

Andizsán főterén az egyre növekvő tömeg munkát, demokráciát, és az Amerika-barát üzbég elnök lemondását követeli.

A felkelők korábban 10 rendőrt túszul ejtettek, és a katonák fegyveres beavatkozásáig 9 halott és 34 sebesült volt a zavargások mérlege. A lázadás, melynek során közel 2000 elítéltet engedtek ki a felkelők a helyi börtönökből, azért tört ki, mert a hatóságok az év elején eljárást indítottak 23 iszlámista vallású helyi üzletember ellen „alkotmányellenes tevékenység” miatt.

A fegyveres felkelők több rendőrőrsöt vettek körül, egyelőre tárgyalások folynak a rendfenntartók szabad elvonulásáról. A helyszínre indult Iszlam Karimov üzbég elnök. Kormányforrások szerint az adminisztratív központokat továbbra is a kormányerők ellenőrzik.

Az AP-nek nyilatkozva Validzson Atakondzsonov, az egyik, vádlott üzletember testvére beszámolt: a városban káosz uralkodik, ezrek vannak az utcákon, ahonnan lövések hallatszanak.

A túszejtők kiléte és követelése nem ismert. A felkelők követelik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítsen köztük és a hatalom között, elkerülendő a további vérontást.

A 23 vádlottat 2004 júniusában tartóztatták le. A vád szerint „szélsőséges bűnszervezetet” hoztak létre. A február 10-én indult tárgyaláson mindannyian ártatlannak vallották magukat. Emberjogi szervezetek szerint a szélsőséges tevékenység vádja csak ürügy, ezáltal próbálják elnyomni az iszlám hiten levőket, akik szemben állnak a hatalommal.

Kirgizisztán a zavargások kirobbanását követően lezárta az Üzbegisztánnal közös határokat. Megfigyelők hozzáteszik: Kirgizisztánban az ellenzéki tömegtüntetések söpörték el Aszkar Akajev államfő rendszerét.

Mindeközben Taskentben péntek reggel a rendőrök lelőttek egy öngyilkos merénylőnek vélt személyt az izraeli nagykövetség közelében – informálta az amerikai hírügynökséget az USA üzbég fővárosban működő nagykövetsége. Rendőrségi források szerint a férfinál mindössze egy robbanószerre emlékeztető, ám fából készült tárgyat találtak.

AP, BBC, Itar-TASZSZ, radio.hu, Reuters

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.