A Die Welt című napilapban Az Európa-Campus drágább lesz című cikke lesújtó ítéletet mond az úgynevezett bolognai folyamat várható következményeiről. A szerző szerint az egységesítés követeztében jelentősen romolhat a német egyetemek és főiskolák színvonala, ráadásul számos tudományos életpálya törhet ketté – írja a konzervatív lap.
A jövő egyetemistáinak különös lényeknek kell lenniük: fiataloknak, kozmopolitáknak, és a munkaerőpiacon remekül felhasználhatóknak. Ez az embertípus nemsokára sorozatban gördül le a az európai főiskolák futószalagjairól – legalább is, ha minden a norvégiai Bergenben összehívott 40 európai oktatási miniszter szándéka szerint fog alakulni. Az ott elkészítendő tervek szerint ugyanis 2010 után az egész kontinensen csak a három-éves „Bachelor” és további két év után a „Master” szintű végzettség létezhet. Ezáltal válnak egész Európában – így az ötlet kiagyalói – az egyetemi tanulmányok összehasonlíthatóvá.
Az egyelőre több, mint bizonytalan, hogy a diákok valóban az elvárt különleges lényekké válnak. Nem véletlen, hogy éppen a liberálisok lelkesednek leginkább a javaslatért. – Az egyetemisták – nyilatkozta Ulrike Flach, – nemsokára fogyasztóként foglalják el helyüket az oktatási piacon, s vetik majd össze a tanszakokat és az egyetemeket. Így az első szemesztertől kiépítik fogyasztói kompetenciájukat az oktatási piacon – tette hozzá. Ugyanakkor könnyen lehetséges – legalább is a kritikusok szerint – hogy ez a megoldás feltűnően képzetlen, a munkaerőpiac által került, külföldi kutatásra időt nem találó diákokat fog produkálni.
Csak feltételezések léteznek arról, hogy az új rendszerre történő átálláskor milyen minőségi veszteségek merülhetnek fel. Vitathatatlan tény ugyanakkor, hogy a minőségellenőrzési rendszer felkészületlen az átállásra, hiszen miközben egy adott szak engedélyezését az egyik akreditációs ügynökség elutasítja, addig ugyanazt egy másik minden további nélkül engedélyezi.
A „kényszer-bachelorizálás” miatt fellépő minőségromlástól tartanak a jogászok, az orvosok és az építészek is. Érdekvédelmi szervezeteik azt követelik, hogy ne kelljen minden képzést a hatszemeszteres modellre feldarabolni, mert álláspontjuk szerint ez az ő esetükben komoly veszéllyel járna. A modell német másolata „angolszászabb lesz, mint az eredeti”, fogalmazott Katherina Reiche, a CDU Bundestag frakció oktatáspolitikai szakértője. Amíg Németországban a szakok sokszínűségét szétzúzzák, addig Nagy-Britanniában a jóval lazábban kezelik a bolognai folyamatot, és négylépcsős modellen dolgoznak.
Reiche szerint a bolognai modell lelkes támogatása mögött egy másik cél is megbújhat, a „takarékossági fanatizmus”, melyre Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország kormánya szolgáltat példát. (Németországban az oktatás a tartományok felügyelete alá tartozik – a szerk.) E két tartomány már bejelentette, hogy szigorú kvótákat állítanak fel, hány bachelor tanulhat tovább, függetlenül a munkaerőpiac igényeitől. A düsseldorfi kormány elképzelései szerint csak minden negyedik bachelorból lehet master, hiszen kevesebb diák kevesebb költséget jelent a krónikus költségvetési hiánnyal küzdő német tartományoknak.
origo.hu
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján
