Hétfőn Gorge Bush Moszkvába látogat. A Vörös téren részt vesz a II. világháborús német kapituláció 60. évfordulójának ünnepségén. A házigazda, Vlagyimir Putyin mégsem készül felhőtlen örömmel kollégája fogadására: Bush ugyanis már pénteken az úgynevezett „Győzelem napi” ünnepségektől távol maradó, az ország szovjet megszállása ellen utólag is tiltakozó Lettországba látogat, ahol szombaton találkozik a balti államok vezetőivel. Moszkvából Bush útja Grúziába vezet, ahol nemrég forradalom söpörte el a Moszkva-barát vezetést.
Bush azért megy Moszkvába, hogy tisztelegjen a II. világháború mintegy 27 millió szovjet halottjának emléke előtt. De épp ilyen fontosnak látja, hogy jelezze: számos ország került a vasfüggöny mögé, ahol a náci diktatúrát a szovjet totalitarizmus váltotta fel.
Nem lehet véletlen, hogy két olyan, volt szovjet tagköztársaságot keres fel Bush, melynek kapcsolatai megromlottak Oroszországgal: az utóbbi időben Moszkva és Washington kapcsolatai is hűvösebbé váltak. Bush egyre többször hánytorgatja fel Putyinnak a demokratikus jogok korlátozását, a Szovjetunió széthullása után után létrejött polgári intézményrendszer leépítését. Putyin nemrég geopolitikai tragédiának nevezete a Szovjetunió megszűnését.
Az amerikai álláspont viszont határozottan az, hogy a független közép- és kelet-európai országok megszállása, illetve a kommunizmus volt tragédia. A kapcsolatoknak nem tett jót az orosz állam nukleáris együttműködése Iránnal, illetve, mint egyes jelentések feltételezik, a kommunista Észak-Koreával.
Riga nem felejt – újabban Washington sem
| Kihajolni veszélyes! |
| Rigában rendkívüli intézkedéseket lépetettek életbe a magas rangú vendég látogatása és a két balti testvérállam vezetői vizitje közeledtével. (Mind a lettországi, mind a hollandiai vizit idején a NATO AWACS-repülőgépei ellenőrzik a légteret.) Legutóbb akkor léptettek életbe ilyen magas fokú készültséget, amikor Bill Clinton 1994-ben, nem sokkal az orosz csapatok mintegy 50 éves megszállást követő kivonulása után a térségbe látogatott. Az amerikai vendég látogatása idején erőteljesen korlátozzák a légi forgalmat a rigai repülőtéren. A főváros központi részeit, így a 800 éves Óvárost egy időre lezárják. A lakosokat megkérték: tartózkodjanak attól, hogy az elhaladó delegáció útvonalán kihajoljanak az ablakokon vagy távcsövön figyeljék a vendégeket. |
Helmut Sonnenfeldt, a Brookings Institution elemzője hozzáfűzi: Putyinnak még így sincs túl sok oka a panaszra, hiszen a nemzetközi közösség számos vezetője, több tucat állam- és kormányfő vesz részt a moszkvai ünnepségeken.
Rigában szombaton Bush találkozik a három balti állam elnökeivel. Ez az, ami a leginkább irritálja a Kreml urait – írja az AP amerikai hírügynökség. Az orosz vezetés tagadja, hogy a Szovjetunió 1940-ben bekebelezte volna a balti államokat. A történelmi múlt eltérő megítéléséből keletkezett feszültség odáig vezetett, hogy a litván és az észt elnök visszautasította a moszkvai meghívást, nem mennek el a „Győzelem napi” ünnepségekre.
Grúzia Bush számára a demokrácia világszerte történő elterjesztésének modellje. A nyugatbarát Saakasvili 2004. januári megválasztása óta Moszkva gyanakodva tekint Tbiliszire, ahonnan elűzték a Kreml-barát Eduard Sevardnadzét. Továbbra is állomásoznak orosz csapatok Grúziában, s ez épp úgy rontja Oroszország megítélését, mint azok a grúz vádak, hogy Moszkva tudatos felforgató tevékenységgel próbálja aláásni a demokratikus, független állam biztonságát.
Bush európai útja során felkeresi Hollandiát is: Maastrichtban meglátogatja azt a világháborús temetőt, ahol 8301, a II. világháborúban elesett amerikai katona nyugszik.
