A Handelsblatt tudja, ki „a Gyurcsányi”?

Külön törvényre van szükség, hogy a köztisztségeket csak németül beszélők tölthessék be Németországban, s ne ítélkezhessen a nyelvet nem is értő ülnök egy büntetőperben – írja a Die Welt. Az őszi választási vereség árnyékában 110 SPD képviselő verseng a német kormánypárt várhatóan 60 listás helyéért – írja a Financial Times Deutschland.

Handelsblatt (handelsblatt.com)

A német gazdasági lap Kelet-Európaiak gondok között című írásában foglalja össze a tavaly csatlakozott államok vezetőinek véleményét a francia népszavazás eredményéről, egyúttal megadja a választ arra, hogy ki az a régóta keresett misztikus Gyurcsányi.

Aleksander Kwasniewski lengyel elnök úgy fogalmazott, hogy szomorú a referendum eredménye miatt, de nem hiszi, hogy vége lenne az európai integrációnak, és a jövőben ne lenne több bővítési forduló. Az alkotmány ellenzői ezzel szemben üdvözölték a franciák döntését. Az Európai Parlament lengyel alelnöke, Jacek Saryusz-Wolski, akinek jó esélye van arra, hogy ősszel az új konzervatív kormány külügyminisztere legyen, úgy nyilatkozott: „Ez egy rossz szerződés, bürokratikus, és ellenkezik a polgárok érdekeivel. Nincs értelme ezt az alkotmányt a lengyelekkel megszavaztatni.”

A magyar miniszterelnök az eredményt szerencsétlennek, de nem végzetesnek nevezte. Az EU az érvényes szerződések alapján is működőképes, nyilatkozta. Most azonban már minden tagállam számára világossá kell válnia, hogy a polgárok egy élő közösséget szeretnének és nem egy bürokratikus Európát – írja a kormányfő által mondottakat idézve a cikk. Majd az egyik következő mondatban így folytatja: „Nekünk az európai szociális modellt kell biztosítanunk – mondta Gyurcsányi”. (sic!)

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Ansgar Graw Tervezik a német nyelvismeret kötelezettséget címmel tudósít a multi-kulti társadalommal együtt járó egyik korszakos felismerésről.

A Romániából érkezett ülnöknő rendelkezett ugyan német állampolgársággal, csak németül nem tudott – derült ki egy mainzi bíróságon, ahova a bírónő az ő munkáját segítő ülnök kedvéért volt kénytelen tolmácsot beidézni.

Ennek azonban nem szabad megismétlődnie: aki nem tud németül, annak a jövőben nem szabad ülnökként tevékenykednie a bíróságon – legalább is ezt kívánja elérni tegnap benyújtott törvénytervezetével a rajna-pfalzi SPD-FDP koalíciós kormány, melyet továbbítottak a Bundesrathoz és a Bundestaghoz. „Ennek valójában magától értetődőnek kellene lennie”, nyilatkozta a törvénytervezet kezdeményezője, a tartományi igazságügy miniszter Herbert Mertin (FDP). „Létezik ugyanis egy joghézag az eljárásjogi törvényben, így eddig a vádlottat olyan ülnökök is elítélhették, akik egyáltalán nem tudnak németül” – magyarázza az indítvány alapját a tárcavezető.

A probléma alapja, hogy a tiszt ellátásra nincs elegendő jelentkező a németországi születésűek közül, így sokszor a friss állampolgárságúak látják el e teendőket. A probléma főleg a nagyvárosokban ismert, ahol nagy számban élnek honosított állampolgárok. Így például Hamburgban, ahol 2001-ben egy tárgyalást újra kellett kezdeni, mert a kijelölt, Oroszországból származó ülnök még az esküje szövegét sem volt képes tolmács nélkül megérteni.

Financial Times Deutschland (ftd.de)

A gazdasági napilapban Gerrit Wiesmann 60 SPD képviselő nemsokára munkanélküli lesz című írásában foglalkozik a német baloldali politikusok problémájával: az ősszel minden valószínűség szerint elveszített választásokat követően a Bundestag SPD frakciója 188 fősre csökkenhet, így a biztosnak számító választókörzetek és a jó listás helyek hiánycikké válhatnak.

Az SPD várható veresége az előrehozott Bundestag-választásokon a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján – melyek a szociáldemokraták esetében 30 százalékos támogatottságot mérnek – a választókörzetben bejutó képviselők száma a jelenlegi 169-ről 60-ra csökkenhet. „Közel 110 SPD képviselő próbál magának egy biztos tartományi listás helyet felkutatni” – nyilatkozta Matthias Moehl a választási információkra szakosodott Election.de vezetője. „Ez pedig hatalmas lökdösődést okoz.”

A komolyan veszélyeztetett választókörzetekből származó képviselők mellett mintegy 80 kollégájuk, akik már 2002-ben is listán jutottak a Bundestagba, szintén keményen küzdenek a jó, bejutást jelentő helyek megtartásáért. Ez annyit jelent, hogy 190 SPD politikus szeretne szert tenni a 128 biztos bejutást jelentő helyre, ami előrevetíti a kampányban a párton belüli küzdelmeket is. A 249 SPD-s Bundestag-képviselő mintegy harmadának, 61 főnek kell attól tartania, hogy a mai számítások szerint munkanélkülivé válik.

Miután tucatnyi államtitkár és három miniszter is – Peter Struck védelmi, Ulla Schmidt egészségügyi és Heidemarie Wieczorek-Zeul fejlesztésügyi – valamint az SPD pártigazgatója, Klaus-Uwe Benneter, várhatóan elveszíti választókörzetét, őket a biztos listás hely fogja megmenteni. Miután aligha várható, hogy prominens SPD politikusok lemondjanak a biztos bejutást jelentő helyekről, ezért az elemzők azt valószínűsítik, hogy a fiatal szociáldemokrata utánpótlást érintheti leginkább a vereség. Mint pl. a 30 esztendős rajna-pfalzi képviselőt, Sabine Bätzinget, akit éppen az egyiptomi piramisok megtekintése közben értesítettek Schröder döntéséről, az előrehozott választásokról.