„A liberálisok lóvá teszik a szocialistákat”

Az elnökválasztás másnapján mindenki a kármentéssel volt elfoglalva – írja a Die Welt konzervatív napilap. Gyurcsány Ferenc úgy nyilatkozott, hogy hatékony együttműködésre törekszik az új államfővel, Szili Katalin pedig azt mondta, hogy számára a keddi választási csata nemes vereség volt.

A Die Welt (welt.de) konzervatív napilapban Az elnökválasztás tehertételként nehezedik a koalícióra című A liberálisok lóvá teszik a szocialistákat – A miniszterelnök a kármentésre törekszik alcímű írásában latolgatja a kormányválság lehetőségét.

Az elnökválasztás másnapján mindenki a kármentéssel volt elfoglalva: Gyurcsány Ferenc úgy nyilatkozott, hogy hatékony együttműködésre törekszik az új államfővel, Sólyom Lászlóval. A megválasztott elnök ellenfele, Szili Katalin bátran úgy nyilatkozott, hogy a keddi választási csata számára nem „fiaskó”, hanem inkább „nemes versengés” volt. Azok a liberálisok pedig, akik a konzervatív alkotmányjogászt megválasztották, legszívesebben napirendre térnének az ügy felett.

Ismét sok porcelánt törtek össze a koalíciós pártok, ismét komoly kormányválságról beszélnek Magyarországon. Mádl Ferenc utódának parlamenti megválasztása a két kormányzó párt közötti összecsapássá vált. Már az április 15-i pártkongresszuson úgy döntöttek a szocialisták, hogy a „párt balszárnyához tartozó” Szili Katalint jelölik a köztársasági elnöki posztra. A liberálisok azonnal elutasítóan reagáltak, számukra a pártkatonának számító házelnök szóba sem jöhet. A nagyobbik polgári ellenzéki párt, a Fidesz Sólyom jelöltségét támogatta. Több taktikai manővert követően a harmadik fordulóban a liberálisok is Sólyom Lászlóra szavaztak (ez valójában nem így történt – szerk.). Szili Katalin a vereséget követően csalódottságának adott hangot részint saját pártjával szemben, mely nem volt abban a helyzetben, hogy saját jelöltjét elnökké választassa. Gyurcsány Ferenc egy interjúban úgy fogalmazott, hogy számára egy erős koalíció fontosabb, mint Szili támogatása. Sokak a párt balszárnyán az ilyen hatalmi pragmatizmust a gyengeség jeleként értékelik, amit alátámasztanak a szocialisták gyenge közvéleménykutatási adatai is.

Sólyom számított e választás során a nagyobb formátumú, a párthatárok fölé emelkedő tekintélynek. Egyik megalapítója volt a Duna-körnek, a kommunista bős-nagymarosi vízlépcső ellen tiltakozó környezetvédelmi szervezetnek. Mint jogász és könyvtáros az ellenzék szakértőjeként vett részt az 1989-es fordulat évében a kommunista hatalommal folytatott tárgyalásokon. Végül az újonnan létrehozott alkotmánybíróság elnökeként – nem tartva a bátor határozatoktól – gondoskodott a jogbiztonságról a fiatal magyar demokráciában. Szakértők szerint Sólyom államelnökként is alakítani kívánja az ország jogrendjét.