Az Egyesült Államok és Irán kapcsolatának újabb, látványos elhidegülését vonhatja maga után Mahmúd Ahmadinedzsád elnökké választása – véli a BBC. Washington nem leplezi fenntartásait a még be nem iktatott államfővel kapcsolatban, vitatva a választások tisztaságát. A Külügyminisztérium részéről egyenesen kétségbe vonták a választás legitimitását.
George Bush rámutatott: az iráni voksolás során a demokrácia legelemibb követelményeinek sem tettek eleget. Ezt a kijelentést többek közt azzal indokolta, hogy az iráni választási irodákban fundamentalista hivatalnokok ültek. Korábban Bush a szabadságjogok elnyomásával és a terror világszerte történő terjesztésével vádolta Iránt.
Elemzők az amerikai-iráni kapcsolatok „hosszú, forró nyarára” számítanak, hiszen az Egyesült Államok atomfegyver gyártására való törekvéssel és az iraki felkelés támogatásával vádolja a perzsa államot.
A BBC emlékeztet: a két ország kapcsolatai 1979-ben szakadtak meg, amikor az országban kirobbant iszlám fölkelés során Teheránban elfoglalták a nagykövetséget, s az ott túszul ejtett 52 alkalmazottat 444 napig fogva tartották-
Irán ugyanakkor jelezte: kész a kapcsolatok újraépítésére az Egyesült Államokkal. Ahmadinedzsád kijelentette, hogy olyan kormány megalakításán munkálkodik, amely új lendületet képes adni mind az Európával folytatott egyezkedéseknek a nukleáris fejlesztésről, mind az Egyesült Államokkal kialakított viszonyoknak.
Az olajtermelő államok, különösen az Öböl-menti térségben, üdvözölték a konzervatív politikus győzelmét. A térséggel kialakított kapcsolatok aktivizálása Ahmadinedzsád első tennivalója lesz, legalábbis ez derül ki első nyilatkozataiból.
Izrael viszont, amely eleve „első számú közellenségként” tekint a perzsa államra, most nemzetközi fellépésre hívott föl Irán atomprogramja ellen. Míg Teherán következetesen állítja, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál, Amerika és Izrael szerint Irán atomfegyver előállítására törekszik. (Az Egyesült Államok a világ talán legnagyobb atomfegyver-arzenáljával bír, míg Izrael hivatalosan el nem ismert atomfegyver-készlete szakértők szerint legalább 200, de lehet hogy 400 fegyverből áll – a szerk.)
Az Európai Unió nem lát okot arra, hogy az új iráni elnök megválasztása után változtasson Teheránnal szembeni politikáján – jelentette Javier Solana, külügyekért felelős biztos. Gerhards Schröder, aki az Egyesült Államokban tárgyal, aláhúzta: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia, a lehető leggyorsabban „offenzív tárgyalási ajánlatot” tesz Teheránnak.
Ahmadinedzsád első interjúiban valóban nem adott okot riadalomra: ígéretet tett a beruházások biztonságának megtartására, s hazahívta a külföldön élő irániakat is. Ugyanakkor Franco Frattini, európai igazságügyi biztos aggasztónak találta a megválasztott elnök győzelmét. Szerinte Európának határozottabban kellene garanciákat követelnie a perzsa államtól az emberi jogok betartása terén és nukleáris programjával kapcsolatban is.
Mahmúd Ahmadinedzsád 1956. október 28-án született a közép-iráni Garmszárban. Az építészmérnöki diplomával rendelkező, a műszaki egyetemen ma is katedrát fenntartó tanár részt vett az 1979-es iszlám forradalomba, majd az Irak elleni háború idején (1980-1988) a Forradalmi Gárdában szolgált. Ardabil tartomány kormányzója volt, 2003 óta Teherán polgármestere. Az életrajzát összefoglaló hírügynökségek kiemelik puritán életmódját, szegényes lakáskörülményeit, s gyakori látogatásait a gyárakban, műhelyekben, külvárosokban, ahol szívesen elbeszélget a munkavállalókkal és a munkanélküliekkel is.
origo.hu
Érkezik az első nagy havazás, mutatjuk hol és mikor
