Az ENSZ alapokmányát 1945. június 26-án írták alá San Franciscóban. A világszervezet alapításának 60. évfordulóján Kofi Annan főtitkár kiemelte: Az ENSZ a világ számos pontján ügyel a békefenntartásra, választásokat szervez, és segítséget nyújt a járványok áldozatainak.
A világháború lezárása után San Franciscóban mintegy ötven ország képviselői tettek hitet amellett, hogy a felnövekvő generációk nem ismerik meg a háború borzalmait. Az alapokmány rendelkezik többek közt a Gyámsági Tanács és a Nemzetközi Bíróság létrehozásáról.
Azóta, mint köztudott, nem volt háborúmentes éve a világnak. Európában valóban nem került sor újabb háborúkra néhány évtizedig, ám a szovjet birodalom összeomlása után a mesterségesen létrehozott jugoszláv államalakulat széthullását, a többnyire szerb agresszió által kezdeményezett háborúkat és népirtásokat jórészt tehetetlenül szemlélte a világszervezet. Az albánellenes koszovói genocídiumnak, a szerb hadsereg mészárlásainak például csak az Egyesült Államok légierejének beavatkozása vetett véget.
A szervezet Biztonsági Tanácsa egy több mint fél évszázada lezárt háború után kialakult, mára meglehetősen elavult hatalmi viszonyokat tükröz. A fontos stratégiai kérdésekben döntő testület állandó tagjai közé például hiába ácsingózik Németország és Japán.
Magyar szemszögből a szervezet ellentmondásos szerepe különösen érzékelhető volt az 1956 alatt és után. Azon felül, hogy a világszervezet ódzkodott attól, hogy kiálljon a forradalom mellett, a szabadságharccá terebélyesedett felkelés leverése után kizárólag a magyar eseményeket kivizsgáló ötös bizottság dán tagja, Bang Jensen állt ki következetesen a magyar ügy mellett. A Szovjetunió ENSZ-beli befolyását jelzi, hogy az akkori főtitkár, a KGB-vel való együttműködés vádja alól sem tisztázott Hammarskjörd azt követelte tőle, adja ki a jelentéshez nevüket adó magyar tanúk listáját. Bang Jensen a listát elégette, majd gyanús körülmények között meghalt, állítólag öngyilkos lett.
A világ számos pontján, így a Sinai-félszigeten vagy Koszovóban viszont korunk hatalmi struktúráiból következően elengedhetetlennek bizonyul az ENSZ-katonák jelenléte. A békefenntartók hatásköre mindazonáltal a mai napig tisztázatlan: alig egy évtizede Ruandában jelenlétük sem akadályozta meg több mint egymillió ember felkoncolását.
origo.hu
Érkezik az első nagy havazás, mutatjuk hol és mikor
