Orbán Viktor kedden reggel egy televíziós műsorban közölte: először konzultál Boross Péter volt kormányfővel, s azután hoz végleges döntést arról, részt vesz-e az elmúlt tizenöt év kormányfőinek találkozóján, amelynek kezdeményezését a kormányfő jelentette be hétfőn a parlamentben. Az Izraelben tartózkodó Fidesz-elnök ezt telefonon közölte a Nap-kelte keddi adásában.
Miután a riporter közölte, hogy Boross Péter hétfőn azt mondta, csak akkor megy el, ha mindenki ott lesz, elmondta: ha hazamegy, megbeszéli Boross Péterrel, és utána fogok adni majd végleges választ – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök meghívására korábban igent mondott Medgyessy Péter és Horn Gyula, Boross Péter pedig közölte, elmegy, ha minden volt kormányfő ott lesz.
Gyurcsány Ferenc hétfői napirend előtti felszólalásában arra kérte az elmúlt tizenöt év miniszterelnökeit, hogy közösen üljenek össze, és beszéljék meg, mi a dolga Magyarországnak az Európai Unióban, és tegyenek javaslatokat, hogy mivel segíthetnek Európán. Magyarországnak nem lehet passzív szerepe az unióban, ezért kezdeményezni, tárgyalni kell – mondta a miniszterelnök.
Nem kell mindent lenyelni az EU-ban
A Pester Lloyd című budapesti német napilapnak „Példakép: Helmuth Kohl” címmel adott interjút Orbán Viktor, aki szerint a jelenlegi nehéz időkben nem meglepő, ha egyes német politikusok a megszokottnál idegesebben reagálnak a néhány száz illegálisnak mondott magyar munkavállalóra. A francia és holland referendumok után általános az uniós alkotmánnyal és a politikai elittel szembeni elégedetlenség. Ezért egyes politikusok megpróbálják a dolgokat úgy kompenzálni, hogy olyan lépéseket is megtesznek, melyre máskor nem vállalkoznának. A mi feladatunk abban áll, hogy polgárainkat védelmünkbe vegyük – tette hozzá.
A polgári kormány miniszterelnöke szerint a nagyok tehetnek gesztusokat a kicsikkel szemben, ami nem sérti önérzetüket. A kisebb államoknak viszont nem szabad olyan dolgokat lenyelniük, amelyet a nagyok nem viselnének el – tette hozzá, kiemelve: az ilyen konfliktusok megelőzése a legfontosabb.
A Fidesz elnöke a közigazgatási reform kapcsán elmondta, hogy a megyék mára a gyakorlatban elveszítették funkciójukat, ami megmaradt, az is jelentősen ésszerűsíthető.
Orbán Viktor elmondta: ha most átvehetné a Fidesz a kormányrudat, akkor még 2010-ben bevezethető lenne az euró. Hogy 2006-ben ezek a feltételek még megteremthetőek lesznek-e, efelől komoly kétségeinek adott hangot. Szerinte az uniót nem érdemes szent tehénként kezelni, de meggyőződése, hogy egy jól működő EU nagyobb lehetőségeket, több munkahelyet és biztonságot képes teremteni, mint a nemzetállamok önmagukban. Ezt az elvi igazságot, azonban a gyakorlatban is be kellene bizonyítani, hiszen Németországban négy-öt millió munkanélkülit tartanak nyilván és az állástalanok száma Franciaországban is növekszik, míg az a Nagy-Britannia, mely kívül maradt az euró-övezeten, kiváló gazdasági adatokkal rendelkezik – jegyezte meg.
A magát európai kereszténydemokrataként meghatározó politikus hangsúlyozta: büszkén vállalja a hazáját és magyar nemzetét, s e kérdésben nem ismer semmilyen hamis kompromisszumot. Mint fogalmazott, példaképének tekinti Helmut Kohlt, mivel ő is a nehezebb megoldást választotta, hiszen a belpolitikai vitákban riválisai őt is antiszemitizmussal, nacionalizmussal és kirekesztéssel vádolták. A francia konzervatívok az ilyen jellegű támadások ellen úgy védekeznek, hogy támogatóikat megosztják egy jobbközép és egy radikális párt között. Jóval nehezebb a német megoldás, ahol a CDU/CSU arra törekszik, hogy elgondolásaival az egész jobboldalt átitassa. Orbán szerint nem létezik MIÉP-, vagy Jobbik-szavazó, csak olyan választó, akinek különböző gondolatai és gondjai vannak, s ezekre válaszokat és megoldásokat keres. Egy jobbközép pártnak képesnek kell lennie arra, hogy a bal és jobboldali választók kérdéseire és gondjaira válaszoljon – mutatott rá Orbán.
Orbán az adóreform felől érdeklődött Izraelben
Látogatásának harmadik napján Orbán Viktor meghatározó izraeli vezetőkkel találkozott. Elsőként az izraeli pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést. Találkozott Benjamin Netanjahu pénzügyminiszterrel, akiről újságírói kérdésre Orbán Viktor elmondta, hogy a híresztelésekkel szemben nem akar kilépni a kormányból, ezt ellenfelei terjesztik róla. Netanjahu közölte, hogy végig fogja csinálni azokat a gazdasági reformterveket, amelyekbe belevágott, és amelyeknek az eredményei láthatók – mondta a Fidesz elnöke.
Hozzátette: a Netanjahuval folytatott megbeszélésen a gazdasági kérdések álltak a középpontban. Bennünket nagyon érdekelnek az izraeli reformok. Magyarország hasonló cipőben jár most, mint két-három évvel ezelőtt járt az izraeli gazdaság, ugyanazok a problémák, a költségvetés hiánya óriási, külkereskedelmi deficit van, a munkanélküliség fölfele megy, a növekedés csökkent és így tovább, tehát könnyű felfedezni a hasonlóságokat. Érdekelt bennünket, hogy azok az egyébként világra szóló eredmények, amelyeket az elmúlt két évben Benjamin Netanjahu elért, mint pénzügyminiszter, milyen irányokból, milyen ötletekből, milyen forrásokból táplálkoztak. Örömmel látom a hasonlóságokat, hiszen itt is egy radikális adócsökkentés vezetett végül is ki a bajból. (Radikális adóreformra a következő évben nem kerül sor – ezt ma reggel közölte Veres János pénzügyminiszter az AmCham keddi reggelijén – a szerk.)
Orbán Viktor és Tomi Lapid, az izraeli ellenzék magyar származású vezetőjének megbeszélésén a magyarországi belpolitikáról és a vajdasági magyarokat ért atrocitásokról volt szó. A Fidesz elnöke arra kérte a vajdasági születésű Tomi Lapidot, hogy nemzetközi kapcsolatait felhasználva emelje fel szavát a délvidéki magyar kisebbség érdekében. A nap folyamán a volt miniszterelnök Ruben Livlinnel, az izraeli parlament elnökével.
Orbán Viktor korábban Jeruzsálemben ellátogatott a keresztény szent helyekre, majd találkozott a helyi magyar szellemi élet fontosabb személyiségeivel, és a két ország gazdasági kapcsolataiban is fontos szerepet játszó üzletemberekkel vacsorázott.
A Fidesz elnöke és kísérete felkereste Herzl Tivadar síremlékét, majd a Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeumot, s koszorút helyezett el az áldozatok emléksátrába. Orbán Viktor azt javasolta, hogy Esterházy Jánost is fogadja be a Jad Vasem holokauszt múzeum a Világ Igazai közé. A Fidesz elnöke emlékeztetett arra, hogy Esterházy volt az egyetlen parlamenti képviselő Szlovákiában, aki a zsidótörvények ellen szavazott.
A volt miniszterelnök tárgyalt Szilvan Salom izraeli külügyminiszterrel is. Orbán Viktor kijelentette: a Fidesz szerint a magyar külpolitikának közre kell működnie abban, hogy Izrael megkapja a nemzetközi garanciákat állami létezéséhez. A találkozón európai kérdésekről is beszélgettek, valamint a francia és a holland népszavazás utáni Európa fejlődési irányáról, de szó esett az antiszemitizmus kérdésköréről is, illetve arról, hogy ez miként jelenik meg Közép-Európában. Szóba kerültek gazdasági kérdések, az izraeli-magyar kapcsolatok jövője, a további beruházások is. (radio.hu, klubradio.hu, hirado.hu, MNO)
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”