Washington, amely katonai bázist üzemeltet a volt szovjet Közép-Ázsia térségében fekvő országban, nyomást kezdett gyakorolni Iszlam Karimov üzbég elnökre, hogy folytasson vizsgálatot a Taskent által levert tüntetés ügyében. A lázadó városba katonaságot vezényeltek, s a hivatalos adatok szerint a zavargások leverése 173, nem kormányzati szervezetek szerint 500-1000 halálos áldozattal járt – írja az AFP.
A kelet-üzbegisztáni városban több, iszlám szervezkedés vádjával elítélt üzletember elleni ítélet miatt törtek ki kormányellenes zavargások. A rögtön elrendelt hírzárlat miatt máig nem ismerjük pontosan a tömeg követeléseit. Nem egyértelmű az sem, mennyiben játszott szerepet az iszlám vallás, illetve annak esetleges háttérbe szorítása az események során. Elemzők szerint a kormányzat egyértelműen ürügyként használta fel az iszlámista szervezkedés vádját rivális üzleti és politikai körök megrendszabályozása érdekében.
Trent Duffy fehér házi szóvivő kijelentette: az amerikai adminisztráció hiteles, független nemzetközi vizsgálatot követel az Andizsánban történtek ügyében. A helyettes elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy a kormányzat „egy szólamban” beszél a vérengzés kérdésben. A külügyminisztérium szintén kiemelte: Condoleezza Rice levélben figyelmeztette Iszlam Karimov üzbég elnököt, hogy „ismételten felhívja” a történtekkel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezésére. Az amerikai külügyminiszter asszony figyelme még arra is kiterjedt, hogy figyelmeztesse kirgiz kollégáját: helytelenül tette, hogy visszaadott az üzbég hatóságoknak négy menekültet anélkül, hogy konzultált volna az ENSZ Menekültügyi Hatóságával. A szomszédos kirgiz államba 500 üzbég menekült érkezett még az adizsáni megtorlások elől menekülve.
Nem véletlenül ismételgeti a washingtoni adminisztráció, hogy sürgeti a történtek kivizsgálását. A Washington Post ugyanis éppen arról cikkezett kedden, hogy az Egyesült Államok és Oroszország együttesen akadályozta meg a vérengzés NATO általi kivizsgálását. A Washington Post értesülései szerint Nagy-Britannia és más államok védelmi miniszterei sürgették a vérengzés ügyében indított vizsgálatot, míg az amerikai és speciális együttműködés keretében a tanácskozásokon részt vevő orosz delegáció ellenezte azt. Amerikának szemére hányták: nagyon jól ismeri Karimov rendszerét, tud az emberi jogok semmibe vételéről és a kínvallatásokról. A lap úgy tudja: Washingtonban is ellentéteket gerjesztett a kérdés megítélése. Míg a Pentagon szerint egy ilyen vizsgálat veszélyezteti, hogy az Egyesült Államok zavartalanul használhassa az ország déli részén fekvő kánabadi légitámaszpontját, a külügyminisztérium a történtek kivizsgálását támogatta.
Az európai külügyminiszterek most arra készülnek, hogy szankciókat vezetnek be Üzbegisztán ellen, ha Taskent továbbra is ellenzi a vizsgálatot.
A kormány és a sajtó álláspontja feltűnően nagy távolságra helyezkedik el egymástól az andizsáni események leírásában, s ez is kiáltó jele az információs blokádnak, melyet csak növelt, hogy nem működtek együtt a hatóságok és a sajtóval, s elmélyített a tényfeltárás feltételeinek hiánya – olvasható többek közt Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó képviselőjének jelentésében. Az EBESZ bécsi székhelyén ma hozták nyilvánosságra a szervezet jelentését az andizsáni válságról. A dokumentum elmarasztalja az üzbég vezetést az „információs blokád” miatt, felsorolva az újságírók, az internetes portálok és a televíziós munkatársak zaklatásának eseteit.
