Hiába keresik ma délutántól kezdve a Checkpoint Charlie-nál, a kommunista diktatúrák jelképeként ismertté vált egykori berlini fal legnagyobb átkelőpontjánál azt az 1067 keresztet, s a fal egy darabját: az emlékmű helyszíneként szolgáló telek tulajdonosa, a BAG (Bank-Aktiengesellschaft Hamm) bank bírósági határozat nyomán eltávolíttatta az emlékművet. A keresztek azoknak az áldozatoknak állítanak emléket, akiket a marxista keletnémet rezsimből menekülve lőttek le a berlini falnál, illetve akik a német-német szárazföldi és vízi határon próbáltak áthatolni, s így vesztették életüket. (Az NDK-ban 1961 és 1989 között 75 ezer ember ellen indult eljárás tiltott határátlépés megkísérlése miatt. Tízezrek kerültek börtönbe – a szerk.)
A kékruhás, overálos munkások először letakarták az áldozatok neveit a kereszteken, s azután kezdtek az emlékmű felszámolásához. Rendőri segítségre is szükség volt: a zuhogó eső ellenére több százan tüntettek az emlékmű megsemmisítése ellen. A CNN beszámolója szerint azt kiabálták „Hazaárulók!”, négy egykori politikai fogoly pedig odaláncolta magát az emlékműhöz. Rendőri közbelépésre később önként kioldották láncaikat. Egyikük, Jürgen Breitbarth a CNN-nek elmondta: úgy látták, most nem tudnak többet elérni, ám igen sok keserűség maradt bennük.
Az AP szerint a bank azért döntött így, mert a Berlin belvárosában fekvő telkek, ingatlanok ára jelentősen megemelkedett, s a pénzintézetnek nem érte meg, hogy továbbra is kölcsönözze a közelben továbbra is működő Checkpoint Charlie magánmúzeumnak. Az intézménytől 36 millió eurót követelt a telekért bank, amely eredetileg csak decemberig adta ki a területet. Ezt követően a bank három hónapos hatállyal felbontotta a bérleti szerződést, amit bírósági pereskedés követett.
A múzeumot működtető és az emlékművet felállító Alexandra Hildebrandt személyesen is tiltakozott a ma kezdődött, két napig tartó bontásnál. A 2004. októberében felállított kereszteket eddig 700 ezren látták. Hildebrandt elmondta: a kereszteket megőrzik, hátha ismét föl lehet állítani azokat valahol.
A jogrend győzelmét ünnepli Berlin egyik vezetője, Honecker volt munkatársa
1961-ben a szovjet-csatlós NDK biztonsági ügyekkel foglalkozó minisztere Erich Honecker volt (eredetileg ács), az ő vezetésével folytak a berlini fal megépítésének titkos előkészületei. A Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek beleegyezésével 1961. augusztus 13-án kezdték meg az építést, november 29-én már át is adták.
Az egykori Checkpoint Charlie menti telket a fal megépítésének napjáról, augusztus 13-áról elnevezett munkaközösség vette bérbe, gondokodva a fakeresztek, valamint a berlini fal egy darabjának felállításáról.
Mint arról az Info Rádió is beszámolt, Berlin baloldali tartományi kormánya szerint a kísérlet „önmagában is elhibázott”, a kereszteket „rossz helyen” állították fel. A kérdésben illetékes miniszteri szenátor, aki az egykori NDK-ban magas állami tisztségeket töltött be és a keletnémet diktátor, a rezsimből menekülő több mint ezer ember lemészárlásáért utólag is felelőssé tett Erich Honecker elnök-pártfőtitkár közvetlen munkatársai körébe tartozott, a mai akciót a jogrend győzelmének nevezte.
A kommunista diktatúra egykori felelős vezetője szerint a rendőrség közbelépése véget vetett egy bank tulajdonában álló telek „bitorlásának”. Így most már semmi nem emlékeztet Berlinben arra, hogy a város évtizedeken át a hidegháború frontvonalában a szovjet imperializmus, Európa tragikus kettéosztottságának jelképe volt, melyet mintegy 45 kilométernyi, áthatolhatatlan betonfal osztott ketté.
Erdélyi Napló, AP, CNN, InfoRádió
origo.hu
9 magyarországi településen magas a csapvíz arzéntartalma
