Férfigettókhoz vezet a demográfiai kísérletezés

A 80-as évek elejétől Kínában több fiú születik, mint amennyi lány, s mára több tízmilliós arányban borult fel a népesség természetes egyensúlya, így számítani lehet a homoszexualitás és a poligám kapcsolatok növekedésére. Hazánkban a 60-as évek óta másodszor hajtana végre demográfiai kísérletet a baloldal.

2005. 07. 21. 7:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 80- as években kezdődött, a születendő gyermek nemét radikális úton meghatározhatóvá tevő „szelektív abortuszok” miatt 25 millió kínai férfit fenyeget az a veszély, hogy életét család nélkül, agglegényként kell leélnie – idézi az AFP egy demográfiai kongresszuson, Toursban elhangzottakat.

Mintegy 25 millió kínai férfi, mindannyian a házasuló korban, kínai nőt keres, minden valószínűség nélkül sikertelenül – jelentette ki Dudley J. Poston és Karen S. Glover, a texasi egyetem szociológiai tanszékéről.

Az elemi emberi és szabadságjogokat teljes mértékben korlátozó kínai marxista diktatúrában a családok gyakorlatilag nem vállalhatnak egy gyermeknél többet. A 60-as években 5-6 gyermekes családok jellemezték a kínai társadalmat, majd a hatalom a 70-es évektől bevezette az egygyermekes modellt, melynek értelmében csak egy gyerek iskoláztatását, nevelését támogatja az állam. A másodikét már „piaci áron” kéne nevelni, taníttatni. A szelektív abortuszok engedélyezésére, amely így több millió magzat lemészárlásával járt, azért kényszerülhetett a kommunista vezetés, mert a távol-keleti kultúrákban a fiúgyermek jóval „értékesebb”, s azok a családok, akiknél lány született, ám az embertelen kínai törvények miatt nem vállalhattak újabb utódot, mindent megetettek a törvény kijátszása érdekében. Mivel a vidéki Kínában gyakran minden kockázatot vállalva a mai napig több gyermeket vállal a családok jó része, ma átlagosan kétgyerekes háztartásokkal számolnak Kínában.

A kutatók elmondták: a 80-as évek elejétől Kínában több fiú születik, mint amennyi lány, s mára több tízmilliós arányban borult fel a népesség természetes egyensúlya. A legjobb esetben 2015-2030-ra lehet helyreállítani az abnormálisan eltolódott népességi arányt – ha tesz valamit ennek érdekében a döntéseit igen ritkán felülbíráló kínai kommunista vezetés. Addig is mihez kezd egymagában 25 millió férfi? – teszik fel a kérdést a demográfusok.

Mindenképpen számítani lehet a homoszexualitás és a poligám kapcsolatok növekedésére, sőt a folyamat odáig vezethet, hogy Pekingben, Sanghajban és más nagyvárosokban „férfigettók” jönnek létre, megemelve a nemi betegségek, a bűnözés és a prostitúció arányát.

Egy normális társadalomban mintegy 105 fiú jut 100 leányra, s e természet által létrehozott arány felborítása mindenképpen súlyos következményekhez vezethet – figyelmeztet Gilles Pison, a francia Ined demográfiai kutatóintézet kutatója. (A természet mintegy előre tervezi a férfiak nagyobb halandóságát, a nemek aránya egy adott korcsoporton belül a születéstől számított mintegy fél évszázadon belül mindenképpen kiegyenlítődik – a szerk.)

Pison hozzáteszi: Délkelet-Ázsiában a 80-as években megugrott a fiúgyermekek aránya, különösen Kínában és Dél-Koreában. Kínában jelenleg 117 fiú jut 100 leányra a születendő gyermekek között. Mióta meg lehet állapítani a születendő gyermek nemét, főleg az iparosodott régiókban élnek a magzat elvételének embertelen módszerével, aminek egyelőre beláthatatlan következményei lehetnek a jelenlegi és a közeljövő Kínájának társadalmára.




Mint ismeretes, Magyarországon a szocialista-liberális kormány sms-ben küldött kérdésekkel ostromolja a lakosságot: két egynemű gyermek születése után, bevezessék-e a harmadik gyermek nemének megválasztását. Az elképzelést támogató Czeizel Endre genetikus egy tévéműsorban azt ajánlotta, hogy egy év múlva a második, majd bármely gyermek nemét meg lehessen határozni.

Nem ez lenne az első mesterséges beavatkozás a magyar népesség demográfiai arányainak alakulásába. Hazánkban az 50-es évek végétől a 70-es évekig katasztrofális méreteket öltött az abortuszok aránya, a 60-as években az egészséges magzatok egyharmadát vetették el művi vetéléssel, ami legalább évi 200 ezer meg nem született gyermeket jelentett. Egyes becslések szerint a magyar népesség több milliós szaporulatot „tett vödörbe” ebben az időszakban. Az abortuszok Európában szinte példátlan aránya a 90-es évekre jelentősen csökkent ugyan, ám a családok állami támogatását megnyirbáló Bokros-csomag következményeként újra radikálisan visszaesett a gyermekvállalási kedv hazánkban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.