„Számunkra fontos tényező a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szuverenitása”. Ezt Christopher Hill amerikai főtárgyaló jelentette ki az észak-koreai atomfegyver-programról szóló, hathatalmi tárgyalások negyedik fordulójában. Pekingben hétfőn kezdődött meg a három alkalommal eredménytelenül zárult tárgyalássorozat negyedik fordulója, melynek során Phenjan némi együttműködési készséget mutatott a megegyezésre.
Mind amerikai, mind észak-koreai részről jelezték: addig készek a helyszínen maradni, amíg nem születik megegyezés. Washington még összekötő iroda megnyitását is kilátásba helyezte Phenjanban.
A tárgyalásokon Észak- és Dél-Korea, Kína, Japán, az Egyesült Államok, valamint Oroszország képviselői próbálnak újból eredményre jutni a marxista állam által mindeddig makacsul folytatott atomfegyver-program ügyében, annak ellenére, hogy a szakszerűtlen, abszurd intézkedések által tönkretett gazdaság számára csábító ajánlatokat villantottak fel a tárgyalópartnerek.
Mindeközben Dél-Korea kétmillió kilowatt elektromos áramot ajánlott fel, sőt tetemes mennyiségű élelmiszert: 500 ezer tonna rizs szállítását is megígérte arra az esetre, ha Phenjan leállítaná a tömegpusztító fegyverek gyártását.
Phenjan már többször bejelentette: rendelkezik atomfegyverrel. A világsajtót néhány éve bejárt műholdas felvételek arról tanúskodnak, hogy a hivatalosan energiaellátási célokból működtetett jongbjoni atomerőmű fegyvergyártási célokat szolgál. A huszonötmilliós, totális diktatúra nem sajnálja a pénzt a nukleáris fejlesztésekre, miközben a lakosság elemi megélhetési gondokkal küszködik (lásd lenti anyagunkat!)
Washington enyhébb hangvételét George Bush nemrég előzékenyebbé vált retorikája előzte meg: az Egyesült Államok elnöke nemrég „Kim Dzson Il úrként” említette a kommunista ország első számú emberét, nem pedig diktátornak, s külügyminisztere, Condoleezza Rice is igyekezett hangsúlyozni, hogy elismeri a phenjani kormány szuverenitását. Hill most aláhúzta, hogy az Egyesült Államoknak „semmilyen oka” nincs arra, hogy megtámadja Észak-Koreát.
Észak-Korea retorikájában hajlandónak mutatkozik ugyan a teljes koreai félsziget atomfegyver-mentesítésében, ám ezt „határozott politikai akarathoz és stratégiai döntésekhez” köti. Amerikai részről viszont jelezték: csak az atomprogram beszüntetése után tesznek érdemi lépéseket. Hill megértését fejezte ki, hogy Phenjannak energiára van szüksége.
Észak-koreai részről az Interfax orosz hírügynökségnek kiszivárogtatták: a program leállításának
feltételeként többek közt az amerikai atomfegyverek kivonását írták elő a félsziget déli részéről.
Mint ismeretes: az Irak elleni invázió egyik oka az volt, hogy az arab ország rövid időn belül élesíthető tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, s hogy a bagdadi rezsim nem demokratikus. Észak-Korea 2003 januárjában kilépett az atomsorompó-egyezményből, azóta a sztálinista diktatúra a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint legalább hat nukleáris fegyverrel rendelkezik. Az országban az alapvető szabadságjogok nem érvényesülnek, s a hat munkatábor mellett koncentrációs táborok is működnek az országban. A BBC az egyik utolsó kommunista államot bemutató filmjében családokon végzett vegyi kísérletekről is beszámolt. Az éhezők számát a 25 milliós országban 13 millióra teszik.
