Mióta 1979-ben kitört az iszlám forradalom Iránban, Teherán egyik deklarált célja Izrael lerombolása. Most, hogy Teherán megkísérli kifejleszteni saját nukleáris arzenálját, Tel-Aviv úgy érzi: az iráni rakéták rá irányulnak majd – olvasható a Daily Telegraph című brit lap online változatának cikkében.
Irán Izrael-politikáját világosan jelzi az iráni külügyminiszter üzenete: „Izraelnek égnie kell”. A pénteki ima után a diákok rendszerint „Le Izraellel” jelszavakat kiabálva vonulnak az utcákon. Mark Regev, izraeli külügyi szóvivő szerint a zsidó államot létében veszélyezteti Teherán esetleges atomfegyvere, ezért „rendkívül komolyan” kell venni ezt a fenyegetést. Kérdéses, mit tud tenni Tel-Aviv.
Egyes izraeli források felidézik az 1981-es egyoldalú izraeli csapásmérést Irak atomreaktora, az Osirak ellen. A zsidó állam, vetik fel ezek a hírforrások, most ismét „megelőző” katonai csapást mérhet Irán növekvő nukleáris infrastruktúrájára. Csakhogy hírszerzési információk szerint Irán figyelemreméltó beruházásokba kezdett hosszú távú nukleáris fejlesztése érdekében, s immár kilenc helyszínen zajlik az urán dúsítására alkalmas technológia továbbépítése.
Megelőző csapás – nyolc évvel korábban?
Még ha az összes, az iráni nukleáris fejlesztés szempontjából releváns információval rendelkezne is az izraeli hadsereg, a létesítmények ellen legfeljebb a BLU-109-es „bunkerromboló” bombával lehetséges támadást intézni, melyet az Egyesült Államok ad el legközelebbi közel-keleti szövetségesének.
Az esetleges csapásmérés kivitelezését az is bonyolítja, hogy Irán még Iraknál is távolabb fekszik, s az izraeli légierő F15-ös és F16-os gépeinek tankolás nélkül kéne oda-vissza megtenni az óriási távolságot. Szintén kérdéses, hogyan tudnák ezek a gépek kellő mértékben megközelíteni az adott célpontokat. Bár az Egyesült Államok ellenőrzi az iraki légteret, nem tűnik kivitelezhetőnek, hogy megnyissák azt izraeli harci gépek és tankerek számára.
Mindezen nehézségek ellenére az izraeli hadsereg bízik benne, hogy szükség esetén komoly károkat tud okozni az iráni nukleáris kapacitásnak.
Izrael 1981 óta jelentős mértékben növelte katonai ütőképességét: repülőkről és tengeralattjárókról indítható rombolórakétákkal rendelkezik. Az iraki erőmű elleni, egykori Operation Opera nevű légicsapást vezető izraeli repülős parancsnok, David Ivri szerint az Irán elleni légicsapás „egy kicsit nagyobb kihívást jelent”, ám nem tűnik teljesíthetetlen feladatnak. Hozzátette: lehetetlen Irán nukleáris programjának végrehajtását pusztán légicsapásokkal meghiúsítani, annak legfeljebb alacsonyabb szintű kifejlesztését érhetik el.
Teherán nem kockáztatna atomháborút
Izraelnek tehát azt kell felmérnie: mikor lesz Iránból nukleáris hatalom. Szaddám Huszein Irakja esetében Izrael akkor mért csapást a nukleáris létesítményre, amikor úgy becsülte meg, hogy Bagdadnak már csak évek kellenek a saját atomfegyver kifejlesztéséhez. Tel-Aviv nyomást gyakorolt Franciaországra, amely nukleáris technológiát adott el Iraknak, e folyamatba a megszerzett bizonyítékok kiszivárogtatásával a Moszad ügynökei is hozzájárultak. A katonai csapást csak akkor hagyta jóvá az izraeli vezetés, amikor biztosak voltak benne, hogy Irak atomfegyvert akar létrehozni.
Csakhogy a Jerusalem Postban is arról lehetett olvasni, méghozzá egy vezető izraeli védelmi szakemberekre hivatkozó írásban, hogy Irán semmiképpen nem lesz képes nukleáris fegyver előállítására 2008 előtt. Ám ha eddigre elkészülne az iráni atombomba, e szakemberek semmiképpen nem látják reálisnak, hogy 2012 előtt a perzsa állam egy katonai konfliktus esetén be is tudná vetni fegyverét.
Emily Landau, a Tel-Avivban székelő Jaffai Stratégiai Kutatóintézet tanácsadója szerint Izrael számára a leghasznosabb forgatókönyv, ha folytatódnak a tárgyalások Irán és az Európai Unió között.
A játszma igen fontos eleme, hogy Izrael az egyelten közel-keleti állam, amely rendelkezik atomfegyverrel. Nyilvánvaló, hogy Irán tud erről, s ez már önmagában is elég elrettentést jelent. Izraelnek tehát nem kell megelőző csapást mérnie Iránra, hiszen Teherán soha nem mérne elsőként csapást a zsidó államra. Jól tudják ugyanis, hogy a válasz nem késlekedne, s Izrael bevetné a perzsa állam ellen nukleáris arzenálját – írja a brit lap.
origo.hu
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”
