Új honfoglalás Veresmarton

Az 1990-es nagy kivándorlási hullámig a németek voltak többségben Veresmarton. Ezt követően a románok felköltöztek a szászok üresen hagyott házaiba, a gazdagabb cigányok a románok épületeit lakták be. A Ceausescu-diktatúra után csupán hét szász maradt a faluban, ahol a 400 családból 180-an szociális segélyekből élnek.

A Bayerisches Fernsehen (br-online.de) bajor televízió A cigányok papja címmel készített portrét a Szeben közelében fekvő egykori szász városka, Veresmart lelkészéről, Eginald Schlattnerről. Az utolsó ünnepi istentiszteletet az evangélikus templomban Schlattner egy német belügyminiszter erdélyi látogatásakor tartotta, amúgy csak a kivándorolt szászok kukkantanak be egykori otthonukba, a németül Rothenbergnek nevezett faluba. A XIII. századi erődtemplom dacolt a tatárok és törökök rohamával, azonban a Ceausescu-diktatúra után csak hét szász maradt a faluban. Temetéseken csak három szász vesz részt- mondja a pap: a halott, én és az elhunyt Berlinből érkezett lánya.

Az 1990-es nagy kivándorlási hullámig a németek voltak többségben Veresmarton. Ők fent laktak a dombra épült faluban, míg a cigányokat csak a falu szélén tűrték meg. Azután megváltozott a városka képe – meséli Schlattner. A románok felköltöztek a szászok üresen hagyott házaiba, míg a gazdagabb cigányok a románok épületeit lakták be. Lent a pataknál csak a legszegényebbek maradtak. Ma a falu 400 családjából 180-an szociális segélyekből élnek, mely átlagosan alig éri el a 40 eurót. A község költségvetéséből a polgármester csak fél évig képes fizetni az önkormányzati alkalmazottakat.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a településen nincs semmilyen munkahely, a befektetőknek ingatlanon kívül semmit sem tud ajánlani, rossz időben a sár miatt a falu utcái járhatatlanok. Ha az ország tagja lesz az EU-nak, akkor olyan előírásokat kellene teljesíteniük számos területen – például a legfontosabb bevételi forrást jelentő szarvasmarha-tenyésztésben – melyekre egyszerűen képtelenek. Az utcákat legutóbb akkor és ott javították ki, amikor és ahol a német vendég megfordult Veresmarton. A szászok jó építőmesterek voltak – mondta a román polgármester. A XIII. századi templom építését akkor 80 ökrös szekérrel támogatták. Miután a németek elmentek, igazán senki sem képes, hogy örökségükbe lépjen. Még a románok sem tudják őket tényleg pótolni, mert a németek tehetségét nem voltak képesek minden további nélkül eltanulni – írja a lap.

Csak kevés család regisztráltatta magát romaként, a legtöbben, mint a filmben bemutatott lány szülei is, románnak vallották magukat. A szegény cigány gyerekeknek a svájciak iskolát építettek. Ebben – az önkormányzati iskolával ellentétben – még folyóvizes WC is található. „Egy tizenkét esztendős még a nevét sem tudta leírni” – meséli Schlattner. „A pénzt adományozók számára az volt a legfontosabb, hogy a gyerekeket ne rekesszék ki. Az iskola legnagyobb teljesítménye abban áll, hogy ott a gyerekek egy szép délelőttöt tölthetnek el civilizált körülmények között.”- fogalmazott a lelkész.

Hivatalosan természetesen sokat beszélnek az állami segélyprogramokról. Délkelet-Európa kormányai már meghirdették a romák évtizedét, de ebből a veresmartiak semmit sem éreznek. Ők egy szebb jövőben reménykednek. Azonban olyan világ, mint a szászok idejében, már soha sem lesz Veresmarton.