Elhunyt a „nácivadász”

96 éves korában, Bécsben meghalt Simon Wiesenthal, a "nácivadász". Az önkényuralmi rendszerekkel Lengyelországban találkozott először: nevelőapját az NKVD különítményesei gyilkolták meg Lwówban. Miután tucatnyi német koncentrációs tábort megjárt, összesen 1100 náci háborús bűnös kutatott fel.

2005. 09. 20. 10:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Wiesenthal halálát a róla elnevezett Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ jelentette be internetes oldalán. Marvin Hier rabbi, a központ alapítója legelső méltatásában elmondta: Wiesenthal volt a holokauszt élő lelkiismerete.

Wiesenthal 1908-ban, a galíciai Buczaczban született. Lwow (Lemberg; később: Lwów, Lengyelország, Lvov, Szovjetunió, majd Lviv, Ukrajna – a szerk) egyetemén tanult, majd 1932-től Prágában, ahol a zsidó hallgatóknak járó kvóta keretében folytathatott tanulmányokat. Egyes források szerint 1940-ben szerzett építész diplomát. A 40-es években ismét Lwówban élt; 1936-ban vette feleségül Cyla Muellert.

Az I. világháborút követően Lemberg Lwów néven Lengyelország területére került, ám 1939 szeptemberében a hitleri Németországgal kötött megállapodás, a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Vörös Hadsereg megszállta és elfoglalta Lengyelország keleti területeit.

A nagyhatalmak után Wiesenthal folytatta

Wiesenthal mostohaapját és bátyját ekkor az NKVD különítményesei gyilkolták meg Lwówban, s a szovjet megszállók arra kényszerítették, hogy zárja be gyárát és egy üzemben dolgozzon. 1941-ben Németország inváziót indított a Szovjetunió és az orosz kézre került területek ellen, így a város német megszállás alá került. Wiesenthal családját halálos veszéllyel fenyegette a náci „végső megoldás” politikája. Wiesenthal felesége leplezni tudta zsidó származását szőke hajával és hamis lengyel papírokkal, ám ő maga nem volt ilyen szerencsés. Tucatnyi náci koncentrációs tábort is megjárt, így a mathausenit is. Az amerikai erők szabadították ki fogságából 1945-ben, ekkorra 45 kilóra fogyott. (Felesége Lembergből Varsóba szökött, a gettóban élte túl a háborút.)

Felépülése után segédkezett az amerikai csapatoknak, hogy minél több dokumentáció gyűljön össze a náci háborús bűnösök elleni tárgyalásokra. 1947-ben mintegy 30 önkéntessel létrehozzák a Zsidó Dokumentációs Központot az ausztriai Linzben. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió részéről éveken belül megcsappant az érdeklődés a háborús bűnösök felkutatás után, s a központ beszüntette működését, ám az időközben Bécsben letelepedett Wiesenthal viszont 2003-ig aktívan folytatta a „nácivadászatot”.

Ki piszkít a saját fészkébe?

Wiesenthal döntő szerepet játszott Adolf Eichmann, a „végső megoldás” elmélete, a magyarországi zsidók deportálásában főszerepet vállaló személy elfogásában. Miután Eichmannt 1962-ben kivégezték Izraelben, Wiesenthal ismét megnyitotta a Zsidó Dokumentációs Központot, s tovább dolgozott. Kinyomozta többek közt az Anna Frankot letartóztató Karl Silberbauer Gestapo-tiszt tartózkodási helyét, s Nyugat-Németországban bíróság elé állított 9 felelőst a lwówi zsidóellenes náci bűnök elkövetői közül. Szerepe volt Klaus Barbie, a lyoni hóhér és Franz Stangl, a treblinkai haláltábor parancsnoka kézre kerítésében is. Összesen mintegy 1100 háborús bűnöst kutatott fel.

Az 1970-es években ben politikai botrányt kavart Ausztriában: Bruno Kreisky baloldali kormányának több miniszteréről kiderítette, hogy politikai szerepet vállaltak a harmadik birodalomban. A szintén zsidó származású Kreisky Wiesenthalt „nestbeschmutzer”-nek nevezte (olyannak, aki a saját fészkébe piszkít – a szerk.) Az SPÖ politikusa Wiesenthalt „maffiamódszerekkel” vádolta meg, s több nyilatkozatában is arra célzott, hogy a nácivadász valójában együttműködött a nemzetiszocialistákkal s titkosszolgálati aktivitással vádolta meg.

Wiesenthal ellen több bombamerényletet is megkíséreltek, így 1982-ben osztrák és német újnácik robbantottak bécsi háza közelében. 2003-ban, amikor bejelentette visszavonulását, kijelentette: „Túléltem őket”, s ha még vannak is olyanok, akik felelősségre vonást elkerülték, már azok is túl öregek a bírósági eljáráshoz.

Wikipedia, CNN, Falter




Szegényebb lett az emberiség, mert elment egy igaz ember, Simon Wiesenthal. Közülünk való volt: európai, sőt közép-kelet-európai, akinek személyes sorsa pontos lenyomata volt a mi hosszú huszadik századunknak – olvasható Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közleményében. Fájdalmas hírnek nevezete Simon Wiesenthal halálát Beer Iván, az Utolsó esély elnevezésű, a még élő náci háborús bűnösök felkutatására indított akció volt magyarországi koordinátora.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.