A Der Spiegel baloldali napilapban Ron Fournier „Az emberek kérdéseket fognak feltenni” című összeállításában találgatja a Katrina hurrikán várható politikai következményeit. A „Katrina” sokkot követően az emberek felvilágosítást követelnek: Mi történt a vízpumpákkal? Miért nem bírtak ellenállni a gátak? Több tízmilliárd dollár hiányzik az amerikai partvédelemből, melyet az iraki háborúra költöttek? Az amerikai elnök egyre komolyabb politikai nyomás alá kerül a hurrikán sújtotta déli államokban.
George W. Bush a tervezettnél előbb fejezte be szabadságát és hatékony támogatást ígért a hurrikán sújtotta régiónak. Ez azonban aligha lesz elegendő, hogy javítson a közvéleménykutatási megítélésén, s a lakosság szemében, mint tettre kész elnöknek látszódjon. Ha az újjáépítés nem kellő sebességgel fog előrehaladni, akkor az elnöknek fel kell készülnie a tömeges felháborodásra.
„Most ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania, mint a szeptember 11-i merényletek idején” – nyilatkozta egy louisianai politikai tanácsadó. Most fog kiderülni, hogy Bush megfelel-e a merényletek után elnyert hírnevének? Vagy a reménykedők csalódni fognak majd benne, s ezért nagy politikai árat kell fizetnie, éppen úgy, mint apjának az 1992-es Andrew hurrikán idején.
Bush népszerűsége jelenleg a legalacsonyabb az eltelt öt évben. Ennek okait szakértők az iraki veszteségek mellett az igen magas benzinárban vélik megtalálni. A Mexikói-öböl olajkútjait megbénító Katrina hurrikán még magasabbra srófolhatja az üzemanyag árait. Az amerikaiak azt várják el az elnöktől, hogy a katasztrófa sújtotta területen tartózkodó menekülteket támogassa, s erősítse bennük az újjáépítésbe vetett hitet.
A közvélekedés szerint, ha a nemzeti gárda jelentős részét nem kötné le az iraki háború, akkor sokkal eredményesebben vehetne részt a mentésben és az újjáépítésben.
Forrás: Der Spiegel (spiegel.de)
origo.hu
Orbán Viktor: Sokan voltunk, és egyre többen leszünk! - Képek
