Az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb áttörést jelentő, a világszervezet modernizációját illetően csak visszafogott előrelépést lehetővé tevő záródokumentum elfogadásával ért véget New Yorkban az ENSZ 60., „születésnapi” ülésszaka – jelenti az AFP.
A történelem folyamán a legtöbb vezető személyiség gyülekezőhelye volt az amerikai nagyváros – teszi hozzá a Boston Globe, szintén aláhúzva, hogy inkább vissza-, mint előrelépésről beszélhetünk a csúcs lezárása után. Az eseményen 170 küldött, közöttük 150 állam- és kormányfő vett részt. A csúcstalálkozó hivatalos résztvevőinek a száma 2955 fő volt, az egész világ közvéleményét 2167 újságíró próbálta tájékoztatni az eseményekről.
A tervezett megállapodások kudarca ellenére csak három ország: Kuba, Fehér-Oroszország és Venezuela jelezte, hogy elégedetlen a záródokumentum tartalmával. Ali Rodriguez venezuelai külügyminiszter kijelentette, hogy nem ért egyet a szöveg elfogadásának módjával és annak tartalmával sem.
Kofi Annan védelmébe vette a világszervezet tevékenységének reformájával kapcsolatban született szerény eredményeket. A 35 oldalas záródokumentummal, mint jelezte, az ENSZ-főtitkár sem elégedett, mégis sikerként beszélt róla: szerinte ez a lehető legjobb kompromisszum, ami 191 ország között létrejöhetett és alapot jelent a továbbhaladásra is.
A végleges szövegből sok vitatott részt kihagytak, konkrétumokat általánosságokra cseréltek fel, és a lényeges döntéseket az ENSZ közgyűlésére hagyták. Így például nem esik szó benne a terrorizmus meghatározásáról, vagy a tömegpusztító fegyverek tilalmáról és a leszerelésről.
Mindemellett a főtitkár „soha nem látott” megállapodásként üdvözölte a népirtással és az etnikai tisztogatással kapcsolatos megállapításokat a zárónyilatkozatban, mely rögzíti a világszervezet felelősségét, előírva a védelemmel kapcsolatos felelősséget. Mint emlékezetes, a boszniai háború idején, 1995-ben az ENSZ-csapatok tétlenül nézték végig, amint a szerbek elfoglalták a muzulmánok lakta, védetlen Srebrenicát, s mintegy 7000 muzulmán férfit és fiút mészároltak le a városban.
A harminchat oldalas dokumentumból előzetesen már kihagyták a vitatott részeket, illetve a túl konkrét megfogalmazásokat általánosabbal cserélték fel, így elfogadhatóvá tették azt a többség számára is. A legkényesebb kérdések megvitatását és a döntéseket az ENSZ Közgyűlésére hagyták a csúcstalálkozó résztvevői. A csúcs középpontjában a terror és a szegénység elleni harc mellett a hatalmi egyensúly kérdései álltak.
Az amerikai külügyminiszter ismét élesen bírálta a világszervezet működését. Condoleezza Rice kijelentette: forradalommal felérő változás kellene ahhoz, hogy az ENSZ reális erőt képviseljen a XXI. században. Közgyűlési felszólalásában az ENSZ gyökeres átalakítását sürgette, a világszervezet legfontosabb feladatának a szegénység és a terrorizmus elleni harcot nevezte.
Sólyom László köztársasági elnök, a magyar küldöttség vezetője méltatta az ENSZ, a csúcstalálkozó és az elfogadásra javasolt dokumentum jelentőségét.
A közgyűlésen a japán kormányfő és a német külügyminiszter egyaránt a Biztonsági Tanács kibővítését sürgette.
Koidzumi Dzsunicsiro igazságosnak tartaná a Biztonsági Tanács reformját, és azt is, hogy töröljék az ellenséges nemzetek fogalmát az Egyesült Nemzetek alapokmányából. Az 1945-ben elfogadott dokumentum mindenekelőtt Németországot és Japánt tekintette ellenséges államnak.
A német külügyek irányítója, Joschka Fischer is szorgalmazta a Biztonsági Tanács kibővítését, és sajnálatosnak nevezte, hogy az ENSZ reformjáról folyó vita háttérbe szorítja a leszerelés és a terrorizmus kérdését.
Saron: A palesztinok is megérdemlik a szabadságot
A közgyűlésen felszólaló Saron izraeli miniszterelnök
a gázai kivonulásról és Irán nukleáris programjáról beszélt. Beszédében Jeruzsálemet Izrael örök, megosztás nélküli fővárosának nevezte, de békejobbot nyújtott a palesztinoknak is. Felszólította őket a megbékélésre és a kompromisszumra, a véres konfliktus befejezésére. Mint mondta, a gázai kivonulás után a palesztin vezetés a felelős az ottani történésekért.
Kijelentette, hogy a palesztin nép is megérdemli a szabadságot és a nemzeti függetlenséget saját országában, és most Izrael fájdalmas áldozata után rajtuk a sor, hogy bebizonyítsák békevágyukat.
Ariel Saron beszédében erősen kritizálta a világszervezetet. Mint mondta, a zsidó nép emlékezik az épület falai közt született, Izraelt elítélő igazságtalan és súlyos határozatokra. Kifogásolta, hogy jelenleg is a széksorokban ülnek annak az országnak a képviselői, amelyik Izraelt eltörölné a Föld színéről, miközben senki sem szólal fel ez ügyben semmit. Irán nevének említése nélkül kitért az arab ország nukleáris programjára is, amely fenyegetés ellen síkra kell szállni az ENSZ-tagállamoknak.
(AFP, teletext.hu, radio.hu, hirado.hu)
origo.hu
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”
