Két asszonyt és hét férfit vett őrizetbe a francia rendőrség különleges egysége az Ile-de-France-on és Normandiában végrehajtott razzia után. Az Évreux-ben és Trappes-ban eredményre vezető akciót a kémelhárítás kétéves munkája előzte meg – számol be a Le Figaro.
A hatóságok külföldön is beszerzett információk segítségével kísérték figyelemmel az algériai Ima és Harc Szalafista Csoporthoz (GSPC) közel álló szervezet tevékenységét, s a titkosszolgálatok hónapok óta figyelemmel kísérték egy Franciaország elleni terrortámadás előkészületeit. A csoport tagjait azzal gyanúsítják, hogy robbantásos merényletekre készültek a párizsi metró, a kémelhárítás igazgatósága és egy vagy több fővárosi reptér ellen. A DST négy napig tarthatja őrizetben a gyanúsított személyeket.
A csoport feltételezett vezetője, Safé Bourada nem ismeretlen a rendőrség és a terrorelhárításért felelős hatóságok számára: ő tervezte meg az 1995. július 25-én, Párizsban elkövetett robbantásokat. A terrorcselekmények ekkor 8 halálos áldozatot és 250 sebesültet követeltek. A merényletet egy algériai iszlámista fegyveres csoportot, a Group Islamique Armé követte el. Bouradát a merényletekben való részvétel miatt 1998 februárjában börtönbüntetésre ítélték. 2003-ban szabadult, s rögtön újabb terrorcsoport szervezésébe kezdett.
Jó elvtárs volt a terrorista?
A civil foglalkozásként nevelőtanárkodó Safé Bourada 1970-ben született Franciaországban. A Le Figaro által karizmatikus személyiségként jellemzett, algériai származású férfi szervezte meg 1994-95-ben Franciaország déli részén az algériai fegyveres ellenállók számára logisztikai támogatást nyújtó hálózatot. Bourada szervezte be többek közt azt a Khaled Kelkal nevű terroristát is, aki végül az 1995-ös párizsi robbantások legfőbb elkövetőjeként vált ismertté.
Bourada, aki történelmet és filozófiát hallgatott az egyetemen, széles nemzetközi kapcsolatokat épített ki külföldi terrorcsoportokkal: 2004-ben Kairóban töltött hat hónapot, csoportjának tagjai (akik között köztörvényes bűnözőket is nyilvántart a rendőrség) Szíriába, Egyiptomba és Algériába utazgattak, ő maga nemrég tért vissza Törökországból. A titkosszolgálat szerint felajánlotta szolgálatait az al-Kaidának is.
Nemcsak terroristaként élt színes „mozgalmi” életet Bourada, aki korábban a francia Szocialista Párt aktivistája volt. Az ellenzékben levő baloldali párt most éles hangú kirohanást intézett Nicolas Sarkozy belügyminiszter ellen, aki magas fokozatú terrorveszélyről beszélt a France3 televízióban hétfő este. A szocialistákhoz közel álló Le Monde szerint a magyar származású konzervatív politikussal készült beszélgetést már szeptember 21-én rögzítették. A konzervatív kormány a terrorveszély miatt jelentősen szigorítaná a terrorista tevékenységért kiszabható büntetést, annak határait 10-től 20 évig tartó börtönbüntetésben megállapítva, az igazságügyi szervek hozzájuthatnának a mobil- és internetes adatokhoz; a telefonbeszélgetések és a a videokamerák által rögzített felvételek megőrzését és őrizhetőségét jelentősen meghosszabbítanák – számol be a Libération.
Nem tétováznak a hatóságok
Sarkozy ismét megerősítette, hogy a terrorizmusra és erőszakra buzdító mozlim hitszónokokat kiutasítják Franciaországból. Elmondta: 34 ilyen személyről tudnak, akiket, ha kell, megfosztanak francia állampolgárságuktól, s egy tucatnyi személy van, akiket akár heteken belül eltávolítanak az országból. A francia Szocialista Párt felelőtlenségnek nevezte, hogy ha valóban ilyen súlyú veszélyek ismeretében volt a belügyi tárca, akkor miért időzítették a rendőri intézkedéseket Sarkozy televíziós szózatának elhangzásához. A baloldali párt nyilatkozata nem tesz említést a régebben aktivistáik között szereplő, s tíz év alatt a második robbantásos üggyel kapcsolatba hozott Bouradáról.
Sarkozy nem először helyez kilátásba radikális lépéseket, amelyekre egyébként lehetőséget ad a francia jogrendszer: 2002 óta mintegy 50 esetben utasítottak ki radikális mozlimokat Franciaországból. Sarkozy már júliusban, a londoni merényleteket követően jelezte, hogy keményebb intézkedésekre is sor kerül.
Terrortámadások fenygetik Európát
Európa majdnem két évig élhetett abban a hitben, hogy a harmadik világ és az Egyesült Államok közötti, háborús konfliktussá dagadt feszültségek következményei elkerülik az itt élőket. Sajnos a 2004. március 11-i, 191 halálos áldozatot követelő madridi vonatrobbantások rácáfoltak erre. A merényletek komoly hatással voltak a politikai életre is. A robbanások után néhány nappal következtek a választások, amelyeken súlyos veszteséget szenvedett a mindaddig biztos befutónak tekintett, az országot nyolc éve kormányzó jobboldali Néppárt. A szavazókat feldühítette, hogy a kormány az ETA baszk terrorszervezetet tette felelőssé a merényletekért, s a Jose Maria Aznar vezette kabinet csak későn ismerte el tévedését, s nevezte meg elkövetőként az al-Kaida terrorszervezetet.
2004 márciusában a madridi merényletet követően Olaszországban is biztonsági intézkedésekre került sor: megerősítették a kikötők, pályaudvarok, repterek védelmét. A La Reppublica című lap terrorelhárító nyomozók titkos jelentését ismertetve arról számolt be, hogy a potenciális terrorcsoportok tagjainak száma eléri a 80 főt az országban. Az olasz polgárok attól tartottak, hogy az iraki háborúban való részvétel miatt az európai terrorcsoportokhoz mozlim fegyveresek csatlakoznak. Mgerősítették a Vatikán védelmét is.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Izrael és Japán mellett Lengyelország is szerepelt a terrortámadásokkal leginkább fenyegetett államok listáján 2004 tavaszán. A brit hírszerzés olyan információkhoz jutott, amelyek szerint az ország ellen biológiai vagy vegyi fegyverekkel intézhetnek támadást. Az amerikai Foreign Policy Research Institute (Külpolitikai Kutatóintézet) szerint a tengerparton lehetett számítani a terroristák támadására. Varsó teljes mellszélességgel támogatta az iraki háborút és jelentős katonai kontingenst állomásoztat Irakban. Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet vezetője videofelvételen fenyegette meg az országot.
Iszlámista csoportok legutóbb Londonban követtek el merényleteket. Az al-Kaida terrorhálózat által szeptemberben elvállalt terrortámadások során július 7-én Londonban 52 ember halt meg és több mint 400 személy megsebesült, amikor öngyilkos merénylők 3 metrószerelvényt és egy autóbusz ellen indítottak támadást a testükre szerelt bombákkal. Július 22-én újabb merényletet kísérletek meg mozlim terroristák, ám az újabb támadás nem követelt áldozatokat.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter így akarja legyőzni a nyugdíjasokat!
