Választási krimi Németországban

Az előrehozott német parlamenti választások ideiglenes, nem hivatalos végeredménye szerint – Drezda I. választókerületében október 2-án voksolnak – a kormányzó SPD 34,2 százalékot, 222 mandátumot ért el, míg a zöldeket a szavazatok 8,1 százalékára, 51 mandátumra érdemesítették. Ez az eddig kormányzó SPD-zöld koalíció végét jelenti. A CDU/CSU pártszövetség a voksok 35,2 százalékát, 225 mandátumot, míg a liberális FDP 9,8 százalékot, 61 mandátumot szerzett, így az ellenzék céljára, a keresztény-liberális reformtöbbségre is nemet mondtak a német választók. • Tízezernél több érvénytelen szavazat egy hiba miatt• A Fidesz gratulál a győztes CDU-nak• Brüsszel nem örül, Moszkva várja a patthelyzet megoldását• Magyar politikusok reagálásai• CDU: az unió és kancellárjelöltjének veresége?• Mindkét fél győztesnek tekinti magát

A posztkommunista PDS-ből, valamint a schröderi megszorításokkal elégedetlen nyugati SPD és szakszervezeti funkcionáriusokból alakult Baloldali Párt 8,7 százalékot ért el, ami 54 képviselői helyet jelent. Ezen új pártalakulattal – mint azt a parlamenti pártok vezető politikusai többször is hangsúlyozták – senki sem kíván koalíciót kötni. A parlamentbe nem jutott töredékpártokra összesen 4 százalékot adtak le.

A hivatalos végeredmény azonban csak a drezdai voksolás ismeretében lesz kihirdethető, ami a rendkívül bonyolult választási rendszernek köszönhető. Amennyiben egy tartományban egy adott párt több választókerületben győz, mint ahányban a pártlistákra leadott voksok alapján jogosult lenne, akkor jön létre az úgy nevezett áthúzódó mandátum. Ezek a mandátumok azonban megmaradnak a győztes nagynak, s gyakran oda vezetnek, hogy a Bundestagban több képviselő foglal helyet, mint azt eredetileg tervezték. Az eddigi csúcs 1994 volt, amikor 16 ilyen „áthúzódó mandátumot” osztottak ki, s ami akkor garantálta a CDU/CSU-FDP koalíció viszonylag kényelmes parlamenti többségét. Mivel a szászországi eredmény – az áthúzódó mandátumok tekintetében – csak az október 2-i voksolás ismeretében lesz kiszámítható, ezért minden párt most Drezdára koncentrál. Egyes modellkísérletek alapján nem kizárt, hogy egy nagy SPD győzelem esetén a CDU Bundestag többsége egy képviselőre olvadjon, vagy akár patthelyzet alakuljon ki.

A Bundestag megalakulására csak az október 2-i voksolást követően, az országos eredmények birtokában kerülhet sor. A német szövetségi elnök hagyományosan a legnagyobb pártnak ad kormányalakítási megbízást, de ha az nem képes a koalíciós többség létrehozására, akkor Horst Köhler vagy megismételteti a voksolást, vagy más politikai alakulatnak ad koalíciós megbízást. (Helmuth Schmidt úgy volt a 70-es években az SPD-FDP koalíció kancellárja, hogy éppen vele szemben érte el 48,6 százalékkal a CDU történetének második legjobb választási eredményét.)

Annyi kiszivárgott a ma hajnalig tartó CDU elnökségi ülésről, hogy a kereszténydemokraták – elkerülendő a nagykoalíciót – először kísérletet tesznek a liberális FDP és a zöldekkel történő koalícióra. A tegnap esti a választások végeredményét értékelő műsorban a magabiztosságtól duzzadó Gerhard Schröder kijelentette: pártja csak abban az esetben hajlandó a CDU-val történő nagykoalícióra, ha annak ő lesz a vezetője.