Wiesenthal megosztja Ausztriát

A náci bűnösökre vadászó Simon Wiesenthal nem számított túl népszerűnek Ausztriában. Németországgal szemben, amely 1945-től mindent megett a nácizmus üldözése érdekében, Ausztria saját magát hivatalosan a „nemzeti szocializmus első áldozataként” jeleníti meg.

Ausztria megosztottnak tűnik Simon Wiesenthal halálát követően: miközben a hivatalos Bécs az igazság katonájaként emlegeti a pénteki, Izraelben sorra kerülő temetése előtt otthon is elbúcsúztatás előtt álló „nácivadászt”, a Kronen Zeitung, melyet minden második osztrák olvas, Harry Potternek és az üzemanyagáraknak szentelte tegnapi számát – írja az AFP. (A bécsi Wiener Zeitung ezzel szemben terjedelmes összeállítást közölt Wiesenthalról – a szerk.)

Nem szerette őt a nép, mert emlékeztette arra, hogy számos náci hóhér osztrák volt – magyarázza egy anonimitást kérő történész, aki azért nem adta a nevét a francia hírügynökség számára adott nyilatkozathoz, mert „kényes ez a téma”.

Miközben Heinz Fischer osztrák elnök és Wolfgang Schüssel kancellár vezetésével Ausztria hivatalosan is lerója tiszteletét, a „szélsőjobboldal kemény magja” emlékezet Wiesenthal becsmérlőire s arra, hogy munkáját sok kritika érte – írja az AFP, Jörg Haider Szabadságpártjának visszafogott méltatására utalva.

1975-ben a „nácivadász” összetűzésbe került a zsidó származású Bruno Kreisky osztrák kancellátrral, aki 1970-1983 között töltötte be ezt a posztot. Wiesenthal fedte fel Friedrich Peter „náci múltját”, kellemetlen helyzetbe hozva a liberális pártot vezető politikust, aki 1970-ben támogatta Kreisky első kormányát. Wiesenthal kimutatta, hogy Friedrich Peter a Totenkopf (halálfejes) egységnél, az SS egyik legkegyetlenebb alakulatánál szolgált. A partnerével szolidáris Kreisky ekkor megvádolta Wiesenhalt, hogy együttműködött a nácikkal azokban a koncentrációs táborokban, ahová internálták – fogalmaz az AFP.

A jelenlegi osztrák elnök, aki Kreisky egyik közeli tanácsosa volt, s a 70-es években több ízben is betöltötte az SPÖ frakcióvezetői posztját, vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte Wiesenthal ügyében. Heinz Fischer azt mondta júniusban, amikor arany érdemrenddel tüntette ki Wiesenthalt, hogy ma már árnyaltabban szemlélné a történteket.

Wiesenthalt még 1996-ban is azzal vádolták zsidó körök, hogy akadályozta „olyan háborús bűnösök előállítását, mint Kurt Waldheim.” Wiesenthalnak állítólag információi voltak az egykori ENSZ-főtitkár balkáni háborús cselekedeteiről, míg a „nácivadász” következetesen visszautasította, hogy üldözze Waldheimet, arra hivatkozva, hogy nincsenek bizonyítékai. Waldheim ügyében folyamatos támadások érték Wiesenthalt a Zsidó Világkongresszus részéről. (Kurt Waldheim 1986-1992 között volt Ausztria elnöke – a szerk.)

Wiesenthal mindig is különbséget tett a háborús bűnösök és az NSDAP, a nemzeti szocialista párt követői között. „Az NSDAP 10 millió tagot számlált, közülük maximum 150 ezren követtek el háborús bűnöket. Groteszk lenne egy olyan büntető jogszabályt alkotni, amely a párt minden tagját elítéli” – idézi az AFP Wiesenthal 1989-es keltezésű önéletrajzát, melyben különbséget tesz a bosszú és az igazság között.

Ausztria ebben az évben ünnepelte a köztársaság (újjá) születésének 60. évfordulóját, mely Adolf Hitler III. birodalmának hétéves annexiója végén, 1945. április 27-én vehette kezdetét. Németországgal szemben, amely 1945-től mindent megtett a nácizmus üldözése érdekében, Ausztria saját magát hivatalosan a „nemzeti szocializmus első áldozataként” jeleníti meg. 1991-ben Franz Vranitzky kancellár (szociáldemokrata politikus) volt az első politikus, aki „bűnösöket”, nemcsak „áldozatokat” látott az osztrákok között – írja a francia hírügynökség.

---