A kapitalizmus demográfiai katasztrófához vezet

Herwig Birg demográfus a Die Weltnek adott interjújában a kapitalizmus szerepét emelte ki az európai demográfiai katasztrófa kialakulásában. Úgy véli, a politikai elit is porba dugja a fejét, nem véletlen, hogy a mostani német választási kampányban is egy minden pártra jellemző hallgatási kartell övezte az ország létét fenyegető demográfiai kérdéseket.

2005. 10. 05. 7:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Die Welt konzervatív német napilapban Herwig Birg demográfus Rosszabb, mint a 30 éves háború címmel ad interjút a születésszám katasztrofális csökkenésének okairól és várható következményeiről. (Az 1618–48 közötti háborúban Németország lakosságának majdnem fele elpusztult, egyes területeken a népesség kétharmadát is kiirtották – a szerk.)

Birg szerint lényegesen túlbecsülik a tabletta jelentőségét az európai demográfiai katasztrófában. Ez csak eszköz volt a célt elérendő, nevezetesen a gyermekszületés elkerülését. Sokkal fontosabb ezen a területen a kapitalizmus szerepe. Az ismert közgazdász, Joseph Schumpeter demográfiai értelemben a kapitalizmus önkizsákmányolásáról beszélt. Ahol nő a jólét, ott csökken a születési arány, mert a fejlett országokban, mint Németországban a gyermek gyakran a szülők számára komoly életszínvonal-, életminőség-csökkenést jelent. Ez a belső kizsákmányolás immár külső, más országok demográfiai kizsákmányolásával kapcsolódott össze. Itt van a gyarmatosítás egészen új fajtája, a gazdag országok a legjobb koponyákat kívánják importálni, olyan embereket, akik máshol súlyos hiányokat hagynak hátra. (India számítástechnikai fejlődése többek között azért lassúbb a lehetségesnél, mert a legjobb programozók már Ausztráliában, Európában vagy az Egyesült Államokban vannak.)

Valóban kulturális törés következett be a család tudatos leértékelésével – mondja Birg. A Frankfurti Iskola és a 68-as mozgalomban kikristályosodott egy világos családellenes mozgalom. Ez olyan nyilatkozatokban kulminált, minthogy gazdasági szempontokból le lehet mondani a gyermekről, mert a tőke egyre termelékenyebbé válik. Egy súlyos tévedés! – hívja fel a figyelmet Herwig Birg. Ha a termelékenység évente 1,5 százalékkal nő, akkor az 2050-ig megduplázódik. Ha azonban a termelékeny korban lévők száma olyan ütemben csökken, mint eddig akkor az össztársadalmi termék 2050-ig csak harmadával nő. S ebből a nem sokkal nagyobb tortából kellene a több tíz millióval megnövekedett számú időst eltartani, ami bizony nem nagyon fog sikerülni. Mivel ez egy viszonylag egyszerűen levezethető és megérthető folyamat, Birg ezért nem érti, miért fordítja el a társadalom a fejét a valóságtól. Itt nem pusztán a belegondolás képességének hiányáról van szó, hanem a szándék eltűnéséről.

A mai közgazdasági irodalom szerint ha a költség-haszon elemzés alapján „megéri” a szülőknek gyermeket vállalni, akkor megteszik. Ez azért több mint elgondolkodtató. A Nobel-díjas közgazdász, Paul A. Samuelson egyszer úgy fogalmazott, az az ember, aki gazdasági értelemben racionálisan cselekszik, az nem vállal gyereket. Birg szerint nem a frusztráció, hanem a szomorúság és időnként a düh beszél belőle, mert a politikai elit úgy viselkedik, mintha már feladta volna az országot. Hogy a közöny ignoráns viselkedésük valódi oka, azt hosszú ideig nem kívánta elfogadni. A mostani választási kampányban is egy minden pártra jellemző hallgatási kartell övezte az ország létét fenyegető demográfiai kérdéseket. A pártok becsapják önmagukat az ország jövője kapcsán, és ezzel együtt a társadalom többségét is félrevezetik.

A mostanihoz hasonló katasztrófát Franciaország a XVIII. század végén, a forradalmat követően élt át. Németország számára a két világháború demográfiai értelemben nem okozott olyan károkat, mint a folyamatos születésszám-csökkenés. Ez a folyamat évtizedekre visszafordíthatatlan, mert a meg nem születettek a legjobb akarattal és a legjobb családpolitikával sem szülhetnek gyermeket. Ez viszont az egész XXI. században csökkenő születésszámokat indukál.

Kelet-Németországban már most is egy demográfiai katasztrófa tanúi lehetünk. Birg kétli, hogy ott valaha is normalizálódik a helyzet. Annak megértetéséhez, ami ott történik, még a harmincéves háború példája sem alkalmas. Hiszen az harminc év után békével ért véget, és ezt követően minden megindult a fejlődés útján. Ezek a kelet-németországi állapotok súlyos következményekkel járnak a gazdaság területén. Ki fog egy olyan régióban befektetni, ha ott előre látható a hosszú távú töpörödés? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.