Gyilkosság az országjelentéshez Bulgáriában

Bulgáriában megölték a második leggazdagabb oligarchát. A belügyminiszter szerint a gyilkosok ezzel akadályozni próbálták az ország uniós csatlakozását. Az ellenzék viszont úgy véli: a belügyminiszter is egyike a Bolgár Szocialista Párt kádereinek. Szerintük a szervezett bűnözést „az egykori kommunista párt és titkosszolgálatai” hozták létre Bulgáriában.

2005. 10. 29. 13:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bulgáriának komolyan fel kell lépnie a szervezett bűnözés ellen, hogy az ország a tervezett 2007. januári időpontjára kész legyen az uniós csatlakozásra – áll a kedden nyilvánosságra hozott országjelentésben. Szófiában egy mesterlövész végzett a második leggazdagabb bolgár oligarchával, Emil Kjulevvel. Mindazokat, akik kételkedtek Bulgária uniós érettségében, ez a bűntett megerősített: Kjulev halála gyilkosság volt az országjelentéshez – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív napilap.

A milliárdos üzletember meggyilkolása egy, még a Balkánon is példátlan maffiagyilkosság-sorozat legújabb csúcspontját jelenti. A bolgár belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt években 150 bérgyilkosságot hajtottak végre az országban.

Október elején Szófiában a vámhivatal korábbi vezetőjével és sofőrjével végeztek. Augusztus 26-án a Lokomotiv Plovdiv labdarúgócsapata tulajdonosának életét oltotta ki a Fekete-tengeri fürdőváros Burgasz egyik étterme előtt egy golyó. 2004 októberében egy oroszországi születésű amerikai állampolgár, egy „biztosító társaság” munkatársát terítette le három golyó Szófiában. Egy bolgár születésű, orosz állampolgárságú üzletembert 2004. márciusában a lakása előtt lőttek le, egy védelmi pénzek beszedésével is foglalkozó részvénytársaság főrészvényesével és két testőrével végzett 2004. januárjában egy bomba. Bulgária leggazdagabb emberének, Ilija Pavlovnak 2003. márciusában oltották ki az életét szófiai konszernjének épülete előtt.

A halála előtti napon Pavlov még vallomást tett a hírhedt Lukanov ügyben. A korábbi szocialista miniszterelnök, Andrej Lukanov – 1996-ban meggyilkolták – egy ideig áttekinthetetlen szerepet játszott az orosz-bolgár gázügyletekben, melyben a Pavlov által alapított Multigroup konszern is bekapcsolódott.

Bulgáriában, ahol időközben megszokottá vált, hogy bűnözői karrierek erőszakos véget érnek, a legutóbbi eset mégis igen komoly érdeklődést váltott ki. Bár az egykori belügyminiszter, Bonev szerint a gyilkosokat aligha érdekelte, hogy tettük összefüggésbe kerül az uniós jelentéssel, mégis sokan ennek ellenkezőjét feltételezik. A gyilkosok célja az volt, hogy akadályozzák az ország uniós csatlakozását – mondotta Rumen Petkow belügyminiszter a parlamentben. Kjulevet nem fenyegették meg, éppen ezért testőrök nélkül mozgott, ami arra utalhat, hogy halála nem üzleti leszámolással állhat kapcsolatban, hanem az uniós jelentés nyilvánosságra hozatalával – állította Petkov.

A konzervatív ellenzék szerint a belügyminiszter nem a megfelelő személy, hogy ilyen megállapításokat tegyen, hiszen ő is egyike Sztanicsev miniszterelnök új kormányát domináló Bolgár Szocialista Pártja (BSZP) régi, megbízható kádereinek. „Bulgáriában elkerülhetetlen az igazságszolgáltatás mélyreható strukturális reformja” – áll a demokraták parlamenti frakciójának egyik kommentárjában.

A határozottan antikommunista volt miniszterelnök, Kosztov és hívei a BSZP-ben az egykori állampárt átfestett utódszervezetét látják, melynek kapcsolati szálai még mindig komoly befolyással rendelkeznek az ország gazdasági életében. A szervezett bűnözést „az egykori kommunista párt és annak titkosszolgálatai” hozták létre – vélekednek a Demokraták.

Az a tény, hogy a meggyilkolt Kjulev a nyolcvanas években a belügyminisztériumban dolgozott, később Oroszországgal üzletelt, s az apja a régi időkben kiváló kapcsolatokat ápolt a KGB-vel, jól illeszkedik abba a képbe, amit a bolgár polgári erők a régi hatalmi elit alig csökkent befolyásáról ápolnak.

A 2003-ban meggyilkolt Pavlov is a nyolcvanas évek végén a kommunista titkosszolgálat ködös ügyeivel kezdte gazdasági karrierjét. Kjulev és Pavlov életútja az üzletemberek egy bizonyos fajtájára tipikusnak mondható, ők is a kilencvenes évek közepén a szocialista kormány alatt hatalmas vagyonra és befolyásra tettek szert.

Az elhárítás egykori főnökének, Atanaszovnak is hasonló a véleménye: a mai kormány – mely a BSZP mellett a korábbi cár és miniszterelnök II. Simeon pártjából és a török kisebbség érdekvédelmi mozgalmából tevődik össze – olyan emberekből áll „akik különböző módokon, de a kommunista pártból és annak titkosszolgálataiból származnak.”

Atanaszov szerint a jelenlegi kormány Európa-barát retorikája egyszerű szemfényvesztés: állítsuk szerint fontos politikai céljuk Bulgária EU-csatlakozása, a gyakorlatban azonban gazdasági érdekeiket helyezik előtérbe. Úgy szeretnének az európai pénzekhez hozzájutni, hogy az ne járjon együtt az európai játékszabályok átvételével.

Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.