A török külügyminiszter gépe nem sokkal éjfél után érkezett meg a luxemburgi repülőtérre, ezért csak az órák leállításával sikerült tartani a csatlakozási tárgyalások beindítására korábban meghatározott időpontot. A törökök azután kezdhették meg a csatlakozási tárgyalásokat, hogy a brit elnökség felajánlotta az osztrákoknak a párbeszéd elindítását a horvátokkal is. Az osztrákok korábban makacsul ellenzték a hetvenmillió lakosú Törökország felvételét az Európai Unióba.
Törökország után keddre virradó éjszaka Luxemburgban egyik másik EU-tagjelölt, Horvátország is megkezdte uniós csatlakozási tárgyalásait. A megbeszéléseknek eredetileg idén márciusban kellett volna elindulniuk, de az Európai Unió az utolsó pillanatban a halasztás mellett döntött, azt kifogásolva, hogy Zágráb nem teljesíti a tárgyaláskezdés feltételeként megszabott követelményt, a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködést. A Horvátország számára kedvező döntésben Ausztria nyomása mellett szerepet játszhatott Carla Del Ponte háborús bűnöket nyomozó hágai főügyész nyilatkozata, aki szerint Horvátország az utóbbi időben a legteljesebb együttműködést mutatta a háborús bűnösök kézre kerítésében.
Diplomáciai források szerint Horvátország legkorábban 2009-ben, Törökország 2015-ben lehet az Európai Unió teljes jogú tagja.
Történelmi jelentőségű lépés
Az unió soros elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a török csatlakozási tárgyalások megkezdését. Nagy-Britannia külügyminisztere abban látta a mostani tárgyalássorozat lényegét, hogy az EU és Törökország kapcsolatai az eddiginél jóval magasabb szintre emelkedtek, megváltozott Törökország státusa, és a lépés megerősítette: az EU nem a történelemre, hanem az értékekre épül. Jack Straw azt mondta: Ankara kész az integrációhoz szükséges lépések megtételére. Az Európai Bizottság bővítési biztosa a horvát egyeztetések megkezdéséről úgy fogalmazott: az bátorítás és ösztönzés a balkáni térség többi országa számára. Olli Rehn figyelmeztetett: az unió elvárja, hogy Horvátország folytassa teljes körű együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel.
„Történelmi pillanat jött el ma, új korszak kezdődik Törökország életében” – mondta a török külügyminiszter hétfő este az ankarai repülőtéren, mielőtt felszállt a Luxemburgba induló repülőgépre. Abdullah Gül kijelentette: biztosak benne, hogy a török csatlakozásból nemcsak az országa, hanem az EU is hasznot húz.
A török miniszterelnök elégedett, hogy országa elkezdheti az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Recep Tayyip Erdogan kijelentette: a lépés történelmi mérföldkő Törökország több mint négy évtizedes múltra visszatekintő csatlakozási törekvésében. A tárgyalások sikere – török szempontból a teljes jogú tagság elérése – már Törökországon múlik – tette hozzá. A politikus úgy fogalmazott: örömmel állapíthatom meg, hogy győzedelmeskedett a józan ész.
Barroso: október 3. mérföldkő az EU és Törökország kapcsolatában
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint Törökországot ugyanúgy kell kezelni, mint bármely más jelölt országot, és az Európai Unió részéről garanciát is vállal erre. Az elnök mérföldkőnek nevezte október harmadikát az EU és Törökország kapcsolatában. Barroso hozzátette: a stabil, modern és demokratikus Törökország olyan cél, amelynek elérését aktívan támogatni kell. Ugyanakkor hozzátette: az út végén a tényleges csatlakozás egyetlen ország esetében sem automatikusan garantált: „a tárgyalásoknak szigorúnak, de igazságosnak kell lenniük”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Törökországnak is van tennivalója: tiszteletben kell tartania a demokratikus követelményeket, az emberi jogokat és a jogbiztonságot ahhoz, hogy „klubtaggá válhasson”.
Német politikusi reakciók a török csatlkozási tárgyalások megkezdésére
A formális csatlakozási tárgyalások megkezdése után a német politikai elit megosztott maradt a török uniós tagság ügyében. Míg Gerhard Schröder (SPD) és Josef Fischer (zöldek ) külügyminiszter kedden üdvözölte a tárgyalások megindítását, a kereszténydemokraták vérmérsékletük szerinti hevességgel utasították azt el.
Michael Glos, a CSU Bundestag csoportjának vezetője Fischerrel kapcsolatban a külügyminiszter „csatlakozási őrületéről” beszélt. Utalt arra, hogy a zöld párti politikus a szeptember 18-i választásokon elveszítette mandátumát, ennek ellenére a külügyminiszter elérte, hogy most már a teljes jogú török EU-tagságról tárgyaljanak. Glos szerint régóta világos, hogy Ankara belépése „mind Törökországot, mind Európát túlterhelné, és ezért jogosan utasítja el az európaiak túlnyomó többsége”. A CSU politikusa kifejezte tiszteletét az osztrák kormány bátorságáért.
A Bundestag Európa-politikai frakcióvezető-helyettese, Peter Hintze dicsérte Ausztriát, amely egyetlen EU-tagállamként e kérdésben komolyan vette és képviselte az európai polgárok zömének elutasító véleményét. A Bundestag CDU-frakciójának külügyi kérdésekben illetékes helyettes vezetője, Wolfgang Schäuble, szintén óvott Európa „túlterjeszkedésétől.” Szerinte az őszinteség miatt is ki kell mondani, hogy Törökország EU-tagsága már csak a francia népszavazás miatt sem tekinthető eldöntött ügynek – írja a faz.net.
The Times: Ausztria kikényszerítette a horvát tárgyalásokat
A török EU-felvételi tárgyalások kezdéséért cserébe Ausztria kikényszerítette az uniótól a felvételi tárgyalások elindítását Horvátországgal is – írja a keddi The Times. A brit napilap szerint az unió a török tárgyalások elkezdésével 50 éves története egyik nagy lépését tette meg, de ezt kétnapi, „folyamatosan az összeomlás szélén járó egyezkedés” előzte meg.
Die Presse: az Egyesült Államok nyíltan beavatkozott a tárgyalások menetébe
Ausztria a török teljes jogú tagsággal szembeni ellenállását feladta – írta a Die Presse konzervatív bécsi napilap. 22 órás tárgyalások után az osztrák külügyminiszter, Ursula Plassnik hétfő délután egy kompromisszumos szövegben állapodott meg 24 kollégájával. Ausztria pusztán annyit ért el, hogy a tárgyalási célokat megfogalmazó szövegben sikerült néhány pontosítást elérnie.
Ursula Plassnik hétfőn délután újságírók előtt kijelentette, hogy a török válságtárgyalások során Horvátország ügye többször is szóba került. Az „idegek háborúja” azonban akkor érte el csúcspontját, amikor az Egyesült Államok nyíltan beavatkozott a tárgyalások menetébe. Diplomáciai körökből kiszivárgott, hogy még Dan Freed amerikai diplomata a nyílt fenyegetőzésektől sem riadt vissza. „Ha Ausztria Törökországot kínozza, majd megfizeti ennek az árát” – idézik Freed egyik megjegyzését.
Az osztrák Der Standard Ausztria elszigeteltségét emeli ki. Bécs sokat kért, de keveset ért el, és ragaszkodása ahhoz, hogy Törökországnak valamiféle korlátozott tagságot adjanak, elszigetelte az unión belül – írja a lap.
Die Welt: Törökország teljes jogú tagságának nincs demokratikus legitimitása
A német Die Tageszeitung a bécsi attitűd következményeire figyelmeztet: „az, ahogyan Ausztria az utolsó pillanatban el akarta hárítani a török közeledést, rossz lesz az országnak az unión belül, és máris súlyosan károsította az EU hitelét”. Az ugyancsak német Berliner Zeitung azt emeli ki, hogy Bécs „órákkal” a tárgyalások kezdete előtt emelt kifogást, miközben „40 éve készülődött” a lépés, és miután arról már kifejezetten döntöttek az állam- és kormányfők.
A Franfurter Allgemeine Zeitung jogosnak tartja Bécs követeléseit, megütközéssel konstatálva, milyen fantáziátlanságra vall, hogy sokan csak a teljes körű török tagságot tudják a boldogsághoz vezető egyetlen útként elképzelni. Hozzáteszik: az volna az igazi fiaskó, ha a sokéves tárgyalások után az európai szavazók visszautasítanák a török teljes jogú tagságot. A lap vezércikke szerint még azokat is felháborította a török uniós felvétel érdekében gyakorolt amerikai nyomás, akik amúgy támogatják Ankara uniós tagságát. Ugyanakkor az osztrák kormány szemére vetik, hogy túl későn szedte össze a bátorságát, hogy nyíltan szembeszegüljön.
Az ellentáborhoz csatlakozik a Die Welt is. A lap szerint Törökország teljes jogú tagságának nincs demokratikus legitimitása és gazdaságilag sincs értelme, az osztrák kancellár pedig elismerést érdemel, hogy meg merte zavarni az „igen” tábor lelkes imádatát.
Le Nouvel Observteur: Megalázó a törökök számára az uniós országok közti alkudozás
Eközben a francia napilapok azt emelik ki, milyen keserűséget kelt e vita Törökországban és milyen veszélyeket rejt az ország elutasítása. A Le Nouvel Observteur szerint sok török számára megalázó ez az alkudozás. A lap hozzáfűzi: az is súlyos veszély, hogy ebben a légkörben Törökországban euroszkeptikus irányzat alakul ki. A lap azzal zárja elemzését: Európa „többet nyerhet, mint veszthet a török csatlakozással”, annál inkább, mert arra senki sem gondol: mi van, ha öt év múlva a csatlakozási folyamat bonyodalmait megunva Törökország fordít hátat az egésznek. Ha a 25-ök e kérdésben nem tudnak megegyezni, az további válságba sodorhatja Európát.
(BBC, faz.net, HírTv, Info Rádió, Eurohirek.hu, Teletext.hu)
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
