A Frankfurter Allgemeine Zeitung Dr. Renate Köcher Sokkos választók, lefékezett reformlendület című írásában elemzi az Allensbach Közvéleménykutató Intézet kutatási vezetőjeként a szeptember 18-án történteket.
A leendő szövetségi kormány ugyan programjában még nem, de legalább személyi összetételét illetően már körvonalazódik. Azonban a lakosság túlnyomó többsége még mindig nem tud megbarátkozni a szeptember 18-i választási eredményekkel. A voksolás kimenetelére még soha sem tekintettek ekkora csalódottsággal a választók, függetlenül attól, melyik politikai táborhoz tartozzanak a megkérdezettek.
Bár 1994-ben és 2002-ben a lakosság relatív többsége egy másfajta választási eredményt látott volna szívesebben, (csak 1998-ban volt elsöprő az egyetértés a kormányváltással), de 1994-ben a lakosok alig 37 százaléka szerette volna a voksolás másfajta kimenetelét, míg 2002-ben is csak 44 százalék. Az elégedetlenek aránya ez évben eléri a 74 százalékot. Csak az összes megkérdezett 11 százaléka helyesli a választások kimenetelét. A leginkább elégedettnek a Baloldali Párt-PDS szimpatizánsai tűnnek.
Jelenleg csak a németek töredéke tudja elképzelni, hogy ebből a konstellációból olyan politika születik meg, mely az országot és gazdasági erejét lendületbe hozza. Az emberek mindössze 14 százaléka reménykedik abban, hogy a választások nyomán alakult kormány munkájáról a végén pozitív mérleg készíthető, s csak 9 százalékuk hisz a nagykoalíciónak a gazdaságra gyakorolt pozitív hatásában. Ezzel szemben a válaszadók 44 százaléka gondolja úgy, hogy a választási eredmény tehertételként fog jelentkezni az ország gazdasági lehetőségeire. 34 százalék annyira elbizonytalanodott, hogy jelenleg el sem tudja képzelni miként alakul az ország sorsa.
Az eddigi koalíciós tárgyalások a megfigyelők szemében kellemetlen érzéseket váltottak ki: a válaszadók 62 százalékának az az érzése, hogy pártokat nem az ország és a lakosság sorsa érdekli, hanem kizárólag a hatalom és a megszerezhető posztok. Jelenleg csak a megkérdezettek 19 százaléka tudja elképzelni, hogy a tárgyaló felek a nagykoalícióban jól tudnak majd együttműködni, míg 68 százaléknak komoly kétségei vannak ebben a kérdésben.
Az SPD-t nem büntették meg a választók azért a kampányért, mely jórészt szöges ellentétben állt az addigi kormányzati politikával, hanem lehetővé tették, hogy adott körülmények között a legjobb eredményt érjék el. Sőt még a pártba vetett bizalmat is sikerült növelnie, ami a leendő reformlépések megvalósítását könnyítheti meg. A nyár folyamán még csak a válaszadók 16 százaléka bízott az SPD reformkompetenciájában, a választási kampányt követően azonban már 27 százalék teszi ezt. Ezzel megközelítették a CDU szintjét.
Ezzel szemben a CDU őszinte kampányával annyit ért el, hogy a legtöbb választó szerint tőlük várhatóak a leghátrányosabb, megszorító változtatások: a lakosság 39 százaléka gondolja úgy, hogy a kereszténydemokraták reformlépései az ő számára hátrányos változásokat hozhatnak. Ez az arány az SPD esetében mindössze 15 százalék. Visszatekintve a lakosság 46 százaléka úgy vélekedik, hogy a CDU reformjavaslataival megijesztette az embereket. Mindenek előtt az SPD hívei gondolják úgy, hogy a CDU kormánytól személyes hátrányokra is számíthatnak: a szociáldemokrata választók 56 százaléka hiszi, hogy a kereszténydemokrata reformpolitika az ő számára negatív következményekkel fog járni, s csak 10 százalék feltételezi ezt az SPD lépései esetében.
Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
