Ellentétben az 1966-ban alakult, jelentős népszerűségnek örvendő nagykoalícióval, ma a németek alig 35 százaléka támogatja a CDU/CSU–SPD közös kormányzását, míg relatív többségük, 43 százalékuk nem tartja jó dolognak ezt a konstellációt – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A lap szerint az egyik oka a 40 évvel ezelőttitől eltérő hozzáállásnak a politika és a lakosság között mind jobban megfigyelhető elidegenedés. A hetvenes évek óta – ha eltekintünk a napi aktualitások miatti hullámzásoktól – folyamatosan csökken a kancellár politikájának támogatottsága. 2005. októberében a németek 27 százaléka nyilatkozta, hogy egyetért Schröder kurzusával, míg 45 százalékuk helytelenítette azt. Angela Merkel hivatali idejének kezdetekor csak minden negyedik német támogatta az új kancellár politikai irányát, míg 39 százalékuk ellenezte azt.
Az új koalícióval szemben fenntartásokban érzékelhető a politikával és a politikusokkal szemben általánosságban is növekvő ellenszenv. Egyrészt a lakosság többsége nem hiszi, hogy a nagykoalíció valóban képes lesz az ország problémáinak megoldására. Csak 27 százalékuk véli úgy, hogy sikeresek lesznek a munkanélküliség csökkentésében, 22 százalék reméli, képesek lesznek a nyugdíjak értékét biztosítani, s csak 23 százalék véli úgy, meg tudják akadályozni az egészségügyi költségek robbanásszerű növekedését. Az intézet összesen 27 problémával kapcsolatban kérdezte meg a lakosságot, és a válaszadók többsége egyetlenegy kérdésben sem vélekedett úgy, hogy az adott területen komoly előrelépésre lesz képes az új kormány – tartalmazza a cikk.
Hozzáteszik: a megkérdezettek alig 20 százalékának meggyőződése, hogy a nagykoalíció pártjai képesek lesznek jól együttműködni, e kérdésben a válaszadók több, mint 69 százalékának komoly kétségei vannak. A németek harmada véli úgy, hogy a nagykoalíció kitölti majd a teljes parlamenti ciklust, s 49 százalékuk számít ismét előrehozott választásokkal. A válaszadók 39 százaléka szerint Angela Merkel egy gyengekezű kancellár lesz, míg ennek ellenkezőjéről 32 százalékuk van meggyőződve.
Az írás szerint azonban a lakosság többsége azzal számol, hogy az új kormány tevékenysége pénzügyi hátrányokat fog számára jelenteni. E területen nem múlt el következmények nélkül az áfa emeléséről, a lakástámogatások csökkentéséről és a nyugdíjak megkurtításáról folytatott vita. A németek 61 százaléka véli úgy, hogy személyesen inkább anyagi veszteségeket okoz neki az új kormány, és csak 8 százalék remél pénzügyi nyereséget is. Az összes megkérdezett 62 százaléka, a keleten élők 71 százaléka vélekedik úgy, hogy a kormány inkább a kisemberekre terheli a reformok terheit, s csak 6 százalék gondolja azt, a gazdagok állják majd a költségek nagyobb részét.
Az újrakezdés lelkesedésének, vagy esetleg a közösség érdekében az egyéni igényekről történő lemondásnak a közvélemény-kutatók nyomát sem találták. Megerősíti ezt a bizalmatlanságot az a gyanú, hogy a nagykoalíció kíméletlenül keresztülveri majd akaratát a lakosságon. A megkérdezettek 47 százaléka válaszában egyetértett azzal az állítással,hogy a nagykoalíció politikai értelemben azt csinál, amit akar anélkül, hogy kellőképpen figyelembe venné a polgárok érdekeit. E feltételezéssel csak a válaszadók 35 százaléka nem értett egyet. Így illúziók nélkül, bizalmatlanul tekint a második nagykoalícióra a német lakosság, ami nem jelent feltétlenül csak rosszat. A vörös-zöld koalíció 1998-as megalakulását követő gyors kiábrándulás egyik okát a túlzottan magas várakozások jelentették. Egy ilyen csalódási hullámmal az új kormánynak nem kell számolnia. Éppen ellenkezőleg, tekintettel a minimális elvárásokra, szinte csak pozitív meglepetéssel szolgálhatnak.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
origo.hu
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó
