A budapesti kormány az Európai Unió régi tagállamaitól függetlenebbé kívánja tenni a hazai gazdaságot – írja a Financial Times Deutschland (FTD) tekintélyes német gazdasági napilap. Gyurcsány Ferenc a lapnak adott interjújában Európa reformképtelenségét bírálta. „Ha gyorsabban szeretnénk növekedni, mint az Európai Unió, akkor nem hagyatkozhatunk csak az EU gazdaságára” – mondta Gyurcsány. Hozzátette: „fenn kell tartanunk a gazdasági egyensúlyunkat a világ másik részén is”.
Magyarország kiemelten keresi a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének lehetőségét Oroszországgal, Kínával és Japánnal – írja a lap. „Igen tudatosan helyeztük át gazdasági súlypontunkat azzal a céllal, hogy új partnereket találjunk Oroszországban és a Távol-Keleten” – nyilatkozta az egy éve kormányzó szocialista politikus. Hozzátette: ez az egyetlen út, amelyen Magyarország a következő években sikeres lehet.
Az FTD szerint Magyarország új stratégiája az új EU-tagállamok csalódottságát jelzi a régi Európa alacsony gazdasági dinamikája miatt. A közép-európai államok figyelme keletre fordul, miközben Németországra, mint növekedésben lévő piacra egyre ritkábban tekintenek. Oroszország és Japán kétszámjegyű növekedést tud felmutatni, Kína pedig importpartnerként válik egyre fontosabbá. Németország ugyan még messze a legnagyobb magyar kereskedelmi partner, részesedése folyamatosan csökken. Az ázsiai államok befektetőként is egyre jelentősebbek. A dél-koreai gumigyártó, a Hankook októberben döntött úgy, hogy Dunaújvárosban egy új üzemet épít 500 millió euróból, ami a legnagyobb befektetés lenne Magyarországon a szocializmus összeomlása óta.
Gyurcsányt kijózanította, hogy az EU-tagállamokban hiányzik a valódi reformok végrehajtásának szándéka – véli a cikk szerzője. „Európa legnagyobb problémája, hogy anélkül kíván győzni, hogy vállalná a valódi versenyt” – nyilatkozta a magyar kormányfő. „Egyszerűen nem hallotta meg a globalizáció hangját – fűzte hozzá.
Magyarország fontos kereskedelmi partnere Németországnak, így megérzi a legnagyobb EU-tagállam növekedési bénultságát. A közgazdászok ebben az évben a magyarországi GDP 3,7 százalékos növekedésével számolnak, a kormány ugyanakkor négyszázalékos növekedést tűzött ki célul, hogy a költségvetési problémákat kezelje.
A kritikusok attól tartanak, hogy Magyarország a külföldi befektetőkért folytatott küzdelemben gazdaságának átalakítására nem fordított elég figyelmet – olvasható a lapban. A közigazgatási apparátus túl nagy, az egészségügyi rendszer a tönk szélén áll, a befektetők arról panaszodnak, hogy nem fektettek elég forrást a képzésre. „Ez a kormány sokkal többet beszélt, mint amennyit cselekedett” – vélekedik egy külföldi bankár. „Gyurcsány ugyan neki kíván kezdeni az igényelt reformoknak, de csak a jövő tavasszal esedékes választásokat követően”.
Gyurcsány a távozó német kormány szemére veti, hogy túlzottan Lengyelországra koncentrált. „Ha az érdekeinkről kellett Brüsszelben egyeztetnünk, akkor gyakran az volt az érzésünk, hogy Németország több megértést mutatott Lengyelország, mint más államok iránt” – vélekedett a budapesti kormányfő. „Remélem, hogy Németország a következő években több energiát fog abba fektetni, hogy figyelmét a térség más országaira fordítsa.” Budapesten dühösek amiatt, hogy az új Európai Határőrizeti Ügynökséget Berlin támogatásával Lengyelországnak adták – így a FTD.
Amennyiben az Gyurcsányon múlna, az ország nehézség nélkül bevezethetné 2010-ben az eurót. „Ez egy reális cél” – nyilatkozza. Ezzel a véleménnyel azonban a miniszterelnök az országban egyedül áll. 2005-ben a költségvetési hiány várhatóan a GDP 6,1 százalékát is eléri, ami a duplája a stabilitási paktumban meghatározott 3 százalékos korlátnak. Októberben kiderült, hogy az állami autópályaépítés költségeit nem vették figyelembe a költségvetés elkészítésekor. Ezért Budapestnek felfelé kellett korrigálnia a deficitet. 2008-ig ezt a hiányosságot végleg fel kellene számolni, amelyben Budapesten csak kevesen bíznak. „Az euró ennek kormánynak már nem fontos” – állítja egy bank képviselője.
A kormány helyzetét tovább nehezíti, hogy jövőre választások következnek, és az ellenzék minden, a szociális rendszeren történő megtakarítást kíméletlenül megtámadna. Gyurcsány ennek ellenére magabiztosnak tűnik: „Ha a GDP növekedése négy százalékon tartható, akkor évente több, mint egy százalékkal tudjuk csökkenteni a költségvetési hiányt.”
Forrás: Financial Times Deutschland (ftd.de)
Csibi Krisztina a kormánypártok jelöltje a Tolna vármegyei időközi parlamenti választáson