Kelet-európai titkos börtönökben őriz terroristákat a CIA?

A CIA Kelet-Európára is kiterjedő titkos börtönhálózatot épített ki a Washington Post szerint, ahol al-Kaida terroristákat őriznek és hallgatnak ki. A legvalószínűbb, hogy Románia az egyik börtönüzemeltető állam – írja a Die Welt. Tariceanu román kormányfő cáfolta az információt. Izlandon arról cikkeznek, hogy a szigetországból Budapestre szállított rabokat a CIA.

A Washington Post szerdai cikke szerint a CIA Kelet-Európára is kiterjedő titkos börtönhálózatot épített ki. A Die Welt konzervatív napilap már meg is nevezi az országot: szerintük Románia lehet méltó Washington bizalmára. Hozzáteszik: a Washington Post olyan benyomást kell ominózus cikkében, mintha legalább két kelet-európai ország venne részt a titkos börtönhálózat fenntartásában és üzemeltetésében. Eredetileg a CIA egy zambiai szigeten tervezte különleges börtönének felépítését, azonban az ottani hatóságok nem tűntek eléggé megbízhatónak. A lap úgy véli: a legvalószínűbb, hogy Románia az egyik börtönüzemeltető állam; az ország a terror elleni háborúban betöltött szerepéért számos dicséretet kapott az Egyesült Államoktól.

Illegális börtönhálózat

Az Egyesült Államok külföldi hírszerzése egy az egész földet behálózó táborhálózatot tart fenn, ahol fogva tartják és kihallgatják a feltételezett al-Kaida tagokat – cikkez a Washington Post. A hálózat kiterjed Thaiföldre, Afganisztánra és néhány kelet-európai demokratikus államra is amerikai és külföldi hivatalnokok szerint. A kelet-európai államok nevét a lap állítólag az amerikaiak kérésére tartotta vissza, mivel szerintük a börtönök nyilvánosságra kerülése terrortámadásokra adhat okot. A cikk szerint a foglyokat a szovjet időkben létesített épületekben őrzik.

Az úgynevezett „fekete telephelyekről” szóló dokumentumokat csak egy tucatnyi magas rangú amerikai tisztviselő, valamint az adott országok elnökei és titkosszolgálatának vezetői ismerik. A létesítményeket a szeptember 11-i merényletek után hozták létre. A lap szerint létezésük a CIA-n belül is jelentős viták tárgya.

A Washington Post cikke nagy feltűnést keltett az érintettnek vélt országokban, és kevés kivétellel a legtöbb volt szocialista ország vezetése még aznap cáfolta és alaptalannak nevezte az értesülést. Az amerikai hírmagazinokban a volt titkosszolgálati szakemberek az elfogott al-Kaida vezetők valószínű fogva tartási helyének Románia és Bulgária mellett legtöbbször Magyarországot említették, de elhangzott Lengyelország neve is. A magyar vezetők az elsők között utasították vissza a lapértesülést.

Budapest cáfol

Magyarországot nem kereste meg az Egyesült Államok azzal, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben ejtett foglyokat kíván elhelyezni magyar börtönökben – közölte László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Előzőleg Lamperth Mónika belügyminiszter és Tóth András politikai államtitkár is hasonlóan nyilatkozott. Később a honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc is cáfolta az értesüléseket.

Gyurcsány Fereny a Tények című hírműsorban kijelentette, hogy nem kapott ilyen felkérést az Egyesült Államoktól, ám ha érkezett volna is ilyen, akkor elutasította volna azt.

Az egyik ausztrál lap megjegyzi, hogy Magyarország, Románia és Bulgária az elsők között csatlakozott az iraki háborúban részt vevő országokhoz, és hogy Magyarország volt az egyetlen szövetséges, amely egy légibázison – még az iraki háború megkezdése előtt – több ezer iraki önkéntest segített kiképezni Szaddám Husszein hatalmának megdöntésére.

A BBC híre szerint a magyar közvélemény több mint 80 százaléka ellenzi az iraki háborút és az abban való bármilyen szerepvállalást, ennek ellenére Medgyessy Péter volt miniszterelnök követlenül a 2002-es választási győzelme után felajánlotta a terrorizmus elleni harcban a katonai együttműködést az amerikai elnöknek. A Washington Post cikke szerint a titkos börtönök létrehozására négy évvel ezelőtt kezdődtek a puhatolózó tárgyalások.

A dán közlekedési miniszter, Flemming Hansen megerősítette, hogy egy CIA által használt repülőgéppel szállítottak rabokat Izlandról Dánián keresztül Budapestre októberben – adta hírül a The Reykjavik Grapevine Online. A tárcavezetrő ismertette, hogy a gépet a CIA a Devon Holding & Leasing cégtől bérli.

Romániában sincsenek titkos amerikai börtönök

Romániában is tagadják, hogy volnának titkos, az amerikaiak által működtetett börtönök az országban.

Nincs információ arról, hogy az amerikai központi hírszerző ügynökségnek, a CIA-nak börtönei volnának Románia területén – jelentette ki a román államfő tanácsadója. Nyilatkozatát azután tette, hogy Traian Basescu elnök konzultált több állami intézménnyel. Ez feltehetőleg a titkosszolgálatokat jelenti.

Azelőtt a román hírszerző hivatal (SRI) is közölte, nincs információja, amely bizonyítaná az amerikai börtönök létét. Egy másik titkosszolgálat, a külföldi hírszerzés szóvivője pedig annyit mondott, hogy nem kommentálja a sajtóhíreket.

Szerda este a román kormányfőnek is feltették a kérdést egy sajtótájékoztatón. Az újságíró CIA-bázisok felől érdeklődött, amire Calin Popescu Tariceanu csak annyit válaszolt, hogy nincsenek ilyen bázisok Romániában. A bukaresti média arra emlékeztet, hogy a Human Rights Watch emberjogi szervezet szerint Romániában a Konstanca megyei Kogalniceanu repülőtéren volt az egyik titkos kelet-európai börtön.

A repteret egyébként az amerikaiak az iraki háború idején logisztikai bázisnak használták. Bár a katonák 2003 júniusában hivatalosan elmentek, az év szeptemberében mégis érkezett ide amerikai katonai repülőgép, amely rabokat szállított.

Most a román védelmi minisztérium illetékese közölte: bármikor kész megmutatni az újságíróknak, hogy a Kogalniceanu repülőtér épületeiben semmi és senki sincs. A légibázisokat továbbra is amerikai támaszpontnak ajánlják a román hatóságok. A szerződést árhatóan decemberben írja alá az Egyesült Államok és Románia.

Ellentmondó hírek a lengyel érintettségről

Lengyel politikusok és biztonsági szolgálatok egyaránt tagadták, hogy az amerikai tikosszolgálatok által működtetett börtönök lennének az ország területén.

Janusz Zemke volt védelmi miniszterhelyettes a Gazeta Wyborcza lapnak nyilatkozva elmondta: nem tud az állítólagos al-Kaida-foglyokról. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet egyik képviselője ugyanakkor más értesülésekre hivatkozva azt állítja: a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 2003-ban al-Kaida-tagokat küldött Lengyelországba, valamint több kelet-európai államba.

Az említett értesüléseket az amerikai-lengyel biztonsági kapcsolatok akkori felelőse, jelenleg a lengyel biztonsági szolgálatok vezetőjeként dolgozó Zbigniew Siemiatkowski határozottan visszautasította: „az Egyesült Államok soha nem kérte Lengyelországtól, hogy terroristákat őrizzen területén.”

Az említettek mellett Lettország, Észtország, Grúzia és Örményország is tagadta, hogy a CIA börtöneit működtetné.

Az EB információkat kér

Az Európai Bizottság utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint a CIA titkos börtönöket működtet Kelet-Európában – tudatta Friso Roscam Abbing bel- és igazságügyi szóvivő, aki ismertette, hogy az uniónak nincs kompetenciája a kérdésben. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valamelyik tagállamban megsértik a foglyok jogaival kapcsolatos genfi konvenciót, az Európa Tanács, illetve a brüsszeli bizottság is meg fogja tenni a szükséges lépéseket – emelte ki a szóvivő.

Forrás: CNN Headline News, ABC News, Fox News Channel, The Courier-Mail, BBC World News, Die Welt, Süddeutsche Zeitung, hvg.hu, Hír TV, Info Rádió