Élesedik a gázkonfliktus

Tovább éleződik az orosz-ukrán energia vita. Moszkva árpolitikája kapcsán az a gyanú merült fel, hogy az ukrajnai gazdasági problémák kiélezésére törekszik, ezzel Janukovicsot a jövő évi választásokon, mint sikeres alternatívát mutathatna be. A Gazprom kompromisszumos javaslatára viszont az ukránok a FÁK-ból történő kilépéssel fenyegetőznek.

A földgázvita nyomán újabb mélypontra jutott az orosz-ukrán viszony. Az ukránok, akik alapvetően megértéssel viszonyulnak a piaci árak megköveteléséhez, most az orosz fellépésben a narancsos forradalmuk miatti moszkvai „büntetőakciót” látnak – írja a Die Welt.

Juscsenko olyan sokszor beszélt arról, hogy Ukrajnát a nyugathoz kívánja közelíteni, „hogy a Kreml most egyszerűen azt javasolta, akkor fizessenek nyugat-európai árakat az energiahordozókért” –vélekedett az ukrán Republikánus párt elnöke, Jurij Bojko. Az a gyanú is megfogalmazódott, hogy Moszkva árpolitikájával, az ukrajnai gazdasági problémák kiélezésére törekszik. S ezzel a Moszkva-barát Viktor Janukovicsot és csapatát, a forradalom vesztesét, a jövő évi parlamenti választásokon, mint sikeres alternatívát mutathatná be.

A Kreml politikájának apologétái, mint a televíziós Mihail Leontyev, megerősítették ezt, amikor úgy fogalmaztak: „Politikai kalandorokra, akik Ukrajnában hatalomra jutottak, nincs ott szükség. Ezt közérthetően kell megfogalmazni” – kommentálta Leontyev, aki a két ország közötti vitát és az ukrán árúk bojkottját követelte.

A kijevi parlamentben vihar előtti csend honol, miután a Gazprom elnökségének helyettes vezetője, Alexander Medvegyev közölte, az ukránokkal elszalasztották annak lehetőségét, hogy 160 dollár per 1000 köbméteres áron megállapodjanak. A piaci ár tovább emelkedett, most már a Gazprom 220-230 dolláros árat tekint irányadónak – magyarázta Medvegyev szerda este. Egyúttal azt vetette Ukrajna szemére, hogy visszaél az európai gázszállításban betöltött szerepével. A tranzit megállapodás, mely az orosz gáz nyugatra szállítását garantálja, az év végén lejár. Az ukránok akkor kívánnak egy szerződést megkötni, ha már a gázárakról megállapodtak és Oroszország a mostani követeléseiből enged.

A hét elején a Gazprom vezér, Alexej Miller kompromisszumos javaslata háborította fel az ukránokat. Miller azt követelte, hogy a földgáz szállító csőhálózatot apportálják egy konzorciumba, melyben 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezne a Gazprom.

Ellenlépésként ukrán képviselők a FÁK-ból történő kilépés lehetőségét vetették fel, követve a grúzok példáját. A tifliszi parlament már felszólította az elnököt és a kormányt a lépés megtételére.

Oroszország számára, mely magára, mint a poszt-szovjet térség vezető hatalmára tekint, keserű csapás lenne. Mindenekelőtt azért, mert számos állam december elején Kijevben egy új tömböt hozott létre Demokratikus Választás Közössége néven. Ehhez a csoporthoz tartozik Grúzia, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovénia Ukrajna és Észtország. A lépést Moszkvában, mint bekerítési kísérletet interpretálták.

Most az ukránok további nyomásgyakorlási lehetőség után kutatnak. A nyilvánosság előtt folyó vitában felmerült annak lehetősége, hogy felemeljék a szevasztopoli flottatámaszpont évi 93 millió dolláros bérleti díját, amiért Moszkva gázzal fizet. A kölcsönös szurkálódások közé tartozik az a javaslat is, hogy amerikai szakembereket engedjenek be ama két Ukrajnában fekvő radarállomásra, mely része az orosz előrejelző rendszernek és kizárólag a moszkvai stratégiai rakétacsapatok számára dolgozik. Újsághírek szerint ez a téma felmerült Juscsenko és Condoleezza Rice múlt heti kijevi találkozóján is.