Európa egy „hideg békét” él át

A Moszkva és Kijev között éleződő gázháború teszi igazán érzékelhetővé Európában a „hideg béke” új korszakát. Oroszország a nyugattól visszautasítva és Ázsiába taszítva érzi magát, miközben az EU és az Egyesült Államok növekvő nyugtalansággal figyeli az orosz belpolitikában minél szembetűnőbb autoriter tendenciákat.

2005. 12. 21. 8:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egykori Varsói Szerződés tagállamainak EU tagságát követően az unió sokkal kritikusabbá vált Oroszországgal szemben. Az ukrán narancsos forradalom nyugati támogatását Moszkva hagyományos befolyási övezete elleni támadásként értelmezte. Az Oroszország és a nyugat közötti ütésváltás is egyre elkeseredettebbé vált. Ukrajnai befolyásának elvesztését követően Oroszország kénytelen volt beletörődni dél-kaukázusi érdekszférájában a grúziai katonai támaszpontok kiürítésébe. A Baku-Ceyhan olajvezeték megnyitásával Moszkva elveszítette a Kaszpi térség energiahordozóinak nyugati irányú exportjának monopóliumát – cikkezik a Die Welt hasábjain Alexander Rahr ismert Oroszország szakértő, aki írásában a folyamatosan romló orosz-nyugati kapcsolatokat és e tény várható következményeit.

Az orosz válasz sem váratott sokáig magára: nyáron létrehozták a „Sanghaji Együttműködési Szervezetet” , egy orosz és kínai vezetés alatt álló politikai és katonai szervezetet, melynek célja a közép-ázsiai amerikai befolyás ellensúlyozása. India, Pakisztán, Irán és Fehéroroszország lépett be eddig megfigyelőként az új erőközpontba, mely az Egyesült Államok egypólusú világának ellensúlyozását célozza. Oroszország átlépte az eddigi megállapodásokat és nekilátott Iránban és Szíriában rakétaelhárító rendszereket felszerelni.

Az Egyesült Államok erre a maga módján reagál, növelni kívánja a katonai jelenlétet a Fekete-tenger nyugati partján, Ukrajnát pedig erőtejesebben szeretné a NATO együttműködési rendszerébe bevonni, s Oroszországot elkergetni krim-félszigeti haditengerészeti támaszpontjáról. Washington közvetve támogatta az új Demokratikus Választás Közössége nevű regionális szövetséget, mely a nyugati orientációjú poszt-szovjet államokat foglalja magában. Ezzel a szervezettel kívánják a Moszkva által dominált FÁK csoportját meggyengíteni és a harmadik NATO bővítés előkészíteni. A szervezet egyik célja, hogy Oroszországot megkerülve egy alternatív energiaszállítási rendszert hozzon létre.

Ez volt az a pillanat, amikor Moszkva leghatékonyabb hatalmi fegyveréhez nyúlt, melyet még a hidegháborúban sem játszott ki. Röviddel az Oroszországgal baráti kapcsolatokat ápoló Gerhard Schröder távozása előtt megállapodtak Németországgal egy vitatott balti-tengeri olajvezetők felépítéséről. Ez a vezeték az eddigi tranzitállamokat kizárná a nyugattal folytatott orosz olajüzletből. A Gazprom hirtelen világpiaci árat követelt a Demokratikus Választás Közössége államaitól az energiahordozóért. Ezen államok a múltban az orosz energiáért a világpiaci árnál lényegesen kevesebbet fizettek. Ezzel az eszközzel kívánta Moszkva az adott országok feletti befolyását visszanyerni. Ezek azonban ellenlépéseket hirdettek, Litvánia célzott arra, hogy adott esetben akadályozhatja a Kalinyingrád földgázellátását, Kijev azzal fenyegetőzött, hogy egyszerűen kikapcsolja a szevasztopoli haditengerészeti bázison a villanyt – írja a Die Welt cikkírója.

Az EU nem avatkozhat be az orosz-ukrán gázkonfliktusba, hiszen azt követeli Moszvától a WTO-ba történő belépésének feltételeként, hogy az oroszok is vezessék be a belső energia piacukon a világpiaci árakat. A nyugat meg fogja próbálni, hogy a nemzetközi grémiumoknál megbüntesse Moszkvát. A G 7-ek csoportja mégsem alakul az orosz tagsággal G 8-á. Azonban a konfliktust még inkább lehet mélyíteni: számos nyugati politikus például a fehéroroszországi elnökválasztásokon szeretne váltást látni. A tekintélyelven kormányzó Alexander Lukasenko Oroszországtól vár segítséget – írja a konzervatív német napilap.

A kommunizmus összeomlása után ismét megosztottá válik Európa? A liberális nyugati modellt aligha lehet Oroszországra és Közép-Ázsiára kiterjeszteni, ahol egy hagyományos, tekintélyelvű modell fog hosszú ideig érvényesülni. A nyugatnak azonban egy másik Eurázsiára kell felkészülnie. A kilencvenes évekkel ellentétben most ezen országok gazdaságilag nincsenek a padlón. Ellenkezőleg: A növekvő orosz és kazah gazdaság a régiót politikai értelemben is megerősíti, ahol egy ténylegesen új világpolitikai hatalmi centrum jöhet létre, mely hatalmas nyersanyagkészleteivel az unió stratégiai szomszédságát dominálhatja – szögezi le a lap.

Die Welt (welt.de)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.