A brit visszatérítést 1984-ben harcolta ki az akkori miniszterelnök, Margaret Thatcher a fontainebleau-i EU-csúcson. A kormányfő akkor úgy érvelt, hogy Nagy-Britannia az unió egyik legszegényebb állama, amely a mezőgazdaság elenyésző aránya miatt jóval kevesebb támogatásban részesül, mint Franciaország. A visszatérítést úgy állapították meg, hogy az az uniós költségvetés növekedésével együtt emelkedjen.
1997 és 2003 között a visszatérítés átlagosan 4 milliárd euró volt, ami a 2004-es bővítéssel 5,27 milliárd euróra növekedett. Franciaország fizette a legtöbbet, 1,49 milliárd eurót a brit kedvezményből, majd Olaszország 1,22 milliárdot és Spanyolország 716 millió eurót. Az új tagoknak is mélyen kellett a zsebükbe nyúlniuk: Magyarország tavaly 49 millió euróval támogatta a londoni büdzsét.
Ausztria, Németország, Hollandia és Svédország 1999-ben elérte a „visszatérítés visszatérítését”, így csak töredékét fizetik a brit kedvezménynek – Bécs csak 25 millió eurót, a svédek 30 milliót, míg a hollandok 47 milliót. A jelenlegi javaslatok szerint e kedvezményes csoport minden körülmények között megmaradna.
A luxemburgi elnökség júniusi javaslata a jelenlegi szinten, vagyis 5,6 milliárd eurón fagyasztotta volna be a visszatérítést, ami a hétéves ciklus során 15 milliárd eurós „veszteséget” jelentett volna Londonnak.
A brit visszatérítés korrekciója nélkül a következő költségvetési ciklusban évente 7,7 milliárdra rúgna ez a kedvezmény. A brüsszeli bürokraták számítása szerint Törökország csatlakozását követően Nagy-Britannia támogatott országgá válna.
Saját javaslata alapján London hét év alatt közel 8 milliárd euróról lenne hajlandó lemondani. Az osztrák pénzügyminiszter, Karl-Heinz Grasser szerint Nagy-Britannia 20 milliárd eurós kedvezmény csökkentése lenne fair. A brit külügyminiszter Jack Straw szerint a visszatérítés „egy anomália, mely egy még nagyobb anomália következménye”.
(Forrás: kurier.at)
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról