A nyersanyagok és energiahordozók fegyverként történő bevetése a Közel-Keletről volt ismert, és ott sem próbálkoztak ezzel a hetvenes évek óta. Ha figyelembe is vesszük az elmúlt években a gázszállítások és kifizetésük miatti számos orosz–ukrán vitát, akkor is elgondolkodtató a kíméletlen orosz zsarolási kísérlet – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Európa legnagyobb gázszállítója és a szállítási infrastruktúra birtokosa arra tesz kísérletet, hogy befolyásolja egyik ügyfelének belpolitikai történéseit, és ez már messze nemcsak Ukrajna ügye – fejti ki Busse.
Annak is oka van, hogy Berlin és Brüsszel előbb szótlansággal, majd a tehetetlenséget szimbolizáló felhívásokkal reagált a történtekre. A gázvita nyilvánvalóvá tette, hogy a legtöbb európai ország, különösen Németország a múltban mennyire rövidlátó volt, amikor egyre inkább Oroszországtól tette függővé energiaellátását. A Balti-tenger alatt húzódó gázvezeték terve, amelyet az új német kormány elődjétől örökölt, csak a legutóbbi hiba ebben a sorban. Régóta abban a tévedésben él a német energiapolitika, hogy az energiahordozókat kitermelő országoknak önérdeke, hogy a gázt és az olajat eladhassák, ezért aligha kell ellátási válsággal számolni.
Putyin Oroszországa egyike a „nyersanyaggazdaságoknak”, amely súlyt csak akkor tud szavainak szerezni, ha másokat súlyos károk bekövetkeztével fenyeget meg. Felelőtlenség lenne abban bízni, hogy a fizetőképes Németország vagy egész Európa különleges helyzetben lenne. Most éppen Juscsenko nyugatbarát kurzusa nem felel meg a Kremlnek, legközelebb egy Csecsenföld ügyében hozott EU-határozat válthat ki hasonló reakciókat – hívja fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Számos tanulmány azt bizonyítja, hogy a következő években nő Európa energiabehozatali függősége. 2000-ben az európai OECD országok gázfelhasználásának 36 százaléka érkezett külföldről, 2030-ra ez az arány a nemzetközi energia ügynökség becslése szerint 63 százalék lesz.
Mivel az ismert olajkészletek még legalább negyven évre elegendőek, ezért Nyugat-Európa energiaellátására leselkedő legnagyobb veszély nem a hiány, hanem az, hogy a készletek néhány kézben összpontosulnak. A legfontosabb olaj- és gáztermelő országok listája megegyezik a nemzetközi válságövezetek kézikönyvével. Oroszország mellett ide tartozik Indonézia, Venezuela, különböző közép-ázsiai diktatúrák és a Perzsa-öböl államai.
Európának hozzá kell látnia energiaimportjának diverzifikálásához, ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi. Az a tény, hogy a teljes európai gázimport kétharmada Oroszországból érkezik, egyszerűen felelőtlenség. A szárazföldi vezetékekkel elérhető Kaszpi-tó térsége vagy az öböl-menti államok új beszerzési forrásként jöhetnek szóba. Ha már bizonytalan partnerekkel kell üzletelni, legalább a kockázat megosztására kell törekedni – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
Atomenergiával az orosz gázfüggőség ellen?
Az oroszországi gázszállítások akadozása kiélezte a koalíciós megállapodásban szőnyeg alá söpört berlini vitát – írja szintén a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Az SPD politikusai visszautasították a gazdasági miniszter, Michael Glos (CSU) ötletét, miszerint érdemes lenne végiggondolni az atomerőművek élettartamának meghosszabbítását. Az SPD energiaügyi szakértője, Hermann Scheer szerint nem jelenti az atomenergia a gáz alternatíváját. Úgy véli, az uránkészletek még ötven évre elegendőek, ezt követően ezen a téren is elosztási küzdelmekre kell számítani.
A környezetvédelmi minisztérium politikai államtitkára, Michael Müller (SPD) is úgy vélekedett, hogy a probléma megoldását nem jelentheti az erőművek élettartamának meghosszabbítása. Sokkal fontosabb lenne egy energiapolitikai fordulat, ahol a takarékosság, hatékonyság növelés és a megújuló energiaforrások jelentenék a kulcsfogalmakat.
A zöldek Bundestag frakciójának energiapolitikai szóvivője, Hans-Josef Fell az orosz–ukrán vitát „az európai nyersanyagkonfliktusok kezdetének” nevezte. Ugyanakkor Glos álláspontját vette védelmébe a berlini kutatási miniszterasszony, Anette Schavan (CDU) a Leipziger Volkszeitungban – szerinte az energiaellátás biztonsága és áramár stabilitása miatt semmilyen területen sem szabad felhagyni az atomenergia békés célú felhasználásának tudományos kutatásával.
Az európai lapok szemléje az orosz–ukrán gázvitáról
A The Times arról ír, hogy a gáz Oroszország politikai fegyvere egy új hidegháborúban. A brit lap szerint az orosz döntés hosszú távon katasztrofális lehet a Kreml számára.
A Daily Telegraph kiemeli, hogy a nyugat-európai országoknak ellen kell állniuk az orosz erőpróbának. Moszkva gazdasági revansot kíván venni egy volt szovjet köztársaságon, amely ki merte nyilvánítani diplomáciai függetlenségét Oroszországgal szemben – írja a lap.
A francia L'Humanité nyílt energiaháborút emleget, és kiemeli, hogy egy olyan ország tette ezt, amely most vette át a G8 soros elnökségét. A Libération arról ír, hogy fel kell hívni az oroszok figyelmét, hogy az ukázok ideje lejárt, és Moszkvának önmérsékletét és felelősségtudatát kell bizonyítani. A La Tribune című francia lap szerint Európa az orosz gázháború túsza.
(Forrás: Info Rádió)
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
