Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív napilap a Gini mutató című rövidke írásában tudósít egy igen komolynak tűnő ENSZ vizsgálat eredményéről. A Gini mutató azt jelzi, hogy egy társadalmon belül a jövedelmek eloszlása mennyire tér el a teljes egyenlőségtől. A nulla a teljesen egyenlő jövedelmi eloszlást, míg az egyeshez közeledő adatok egyre nagyobb egyenlőtlenséget jelentenek.
A „legegyenlőbb” ország a földön eme ENSZ statisztika szerint Magyarország egy 0,24-es Gini mutatóval. Ausztria 0,30-cal szintén az elsők között található, míg az Egyesült Államok számára 0,41-es, Oroszország esetében 0,46-os mutatót számítottak ki. A Föld legegyenlőtlenebb jövedelmi eloszlású ország Namibia 0,71-es Gini mutatóval. (A cikkből nem derül ki, hogyan számították ezt ki az ENSZ-ben – szerk.)
Welt am Sonntag (wams.de)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Jens Hartmann A hatalom mértékegysége című írásában elemzi az energiahordozók szerepét a Kreml külpolitikájában.
A szerző tézise szerint tudomásul kell venni, hogy Oroszország olajjal, gázzal és az áramszállításokkal is külpolitikát folytat. Az állami földgáz-monopolista Gazprom a Kreml céljainak végrehajtó szervévé vált, mely tarifáival megjutalmazza vagy éppen bünteti az adott országot.
Putyin által kirobbantott konfliktus megerősítette az ellátási nehézségekkel kapcsolatos európai félelmeket. Az orosz elnök, mint a „Föld benzinkútjára” tekint országára, ahol sorban állnak az amerikai, ázsiai és európai fogyasztók.
Putyin, aki a Szovjetunió eltűnését a „XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezte, most Oroszországot energia-nagyhatalomként kívánja felértékelni. Többé nem a robbanófejek száma, hanem a hordó és a köbméter szolgál a hatalom mértékegységeként.
Olaj és gáztartalékok tekintetében Oroszország, Irán és Szaúd-Arábia előtt a világon az első. A Föld legnagyobb kiterjedésű országa a legfontosabb gáz- és a második legjelentősebb olajtermelő állam.
A Gazprom az orosz külpolitika végrehajtó szervévé vált. A konszern a gáz és olajcsapokkal képes államokat megjutalmazni és megbüntetni. A Gazprom a brüsszeli bizottság adatai szerint a 25 uniós tagállam gázellátásának 44 százalékát adja, az uniós tagállamok olajfogyasztásából a részesedése 18 százalékos.
Az orosz olaj, gáz és áramszolgáltató vállalatok valóságos céghálózatot hoztak létre Közép- és Kelet-Európában, valamint az egykori szovjet tagköztársaságok területén.
Az orosz árammonopólium, a RAO UES elnökségét irányító Anatolij Csubajsz találta fel a függés eme formájára a „liberális birodalom” fogalmát. E felfogás szerint Oroszországnak kell azon államok energiapolitikáját meghatározni, melyek egykor a szovjet birodalomhoz tartoztak.
Majd mindegyik multinacionális konszern megpróbál a Gazprommal üzletelni. Ez eddig leginkább a német E.on-nak és a BASF-nek sikerült. Nemcsak az orosz cég legnagyobb vásárlói, de ezek építhetik a Gazprommal közösen a Balti-tengeri gázvezetéket is. A vezeték 2010-től szállítana gázt Németországba, ráadásul a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi, hogy egyetlen tranzitország se zavarhassa a szállításokat.
A viszonylagos szállítási biztonság a német, francia és olasz vásárlókra vonatkozik, azonban azokra az államokra, melyeket Moszkva a „közeli külföld” fogalmával illet, nem. Moszkva 1990-ben a szakadárnak minősített Litvániát energiablokáddal sújtotta. A Gazprom elzárta 2004-ben a fehéroroszországi csapokat, amíg Alexander Lukassenko nem adta át a vezetékhálózatot Oroszországnak. Az EU-ba és a NATO-ba törekvő Ukrajna és a nyugati orientáció gondolatával játszó Moldávia szintén összetűzésbe került energiafronton az oroszokkal.
A milliárdos haszon miatt Németországban a Gazprom terjeszkedni is kíván. Az oroszok számos helyi gázszolgáltató vállalatot akarnak megvásárolni, a cég szeretné a teljes értéktermelési láncot ellenőrzése alá vonni és keményen dolgozik domináns helyzetének kiépítésén – vélekedik Emmanuel Bergasse a Nemzetközi Energiaügynökség munkatársa.
Nemcsak Európa függősége a probléma, hanem az, hogy az oroszok egyúttal összes üzleti filozófiájukat is exportálják. A korrupció, a hiányzó átláthatóság piacgazdaságuk ismertető jegye. (Lényegében erről szólt a 2001-ben Magyarországon – a Borsodchem privatizációja kapcsán – fellángolt vita is – szerk.)
Az ukrán-orosz gázüzletben közvetítő céget – hivatalos székhelye az adóparadicsomnak számító közép-svájci Zug kanton – a szervezet bűnözéssel ápolt kapcsolatokkal gyanúsítják. „Ezeket a struktúrákat, alig lehet áttekinteni” – óv Bergasse.
Európában arról vitatkoznak, miként lehet csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függőséget. „A orosz földgáz továbbra is döntő szerepet fog játszani az európai energia ellátásban” – vélekedik az unió elnökségét ellátó Ausztria gazdasági miniszetere, Martin Bartenstein. „De a közelmúlt történéseiből meg kell tanulnunk a leckét – teszi hozzá”.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
