A hatalom mértékegységei: hordók és köbméterek

Az ENSZ egyik vizsgálata szerint Magyarország a világ „legegyenlőbb országa” – a Die Presse beszámolója szerint. A Welt am Sonntag című lap azt elemzi, hogyan használja fel az orosz külpolitika az ország birtokában levő hatalmas energiahordozó-készletet.

2006. 01. 09. 10:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív napilap a Gini mutató című rövidke írásában tudósít egy igen komolynak tűnő ENSZ vizsgálat eredményéről. A Gini mutató azt jelzi, hogy egy társadalmon belül a jövedelmek eloszlása mennyire tér el a teljes egyenlőségtől. A nulla a teljesen egyenlő jövedelmi eloszlást, míg az egyeshez közeledő adatok egyre nagyobb egyenlőtlenséget jelentenek.

A „legegyenlőbb” ország a földön eme ENSZ statisztika szerint Magyarország egy 0,24-es Gini mutatóval. Ausztria 0,30-cal szintén az elsők között található, míg az Egyesült Államok számára 0,41-es, Oroszország esetében 0,46-os mutatót számítottak ki. A Föld legegyenlőtlenebb jövedelmi eloszlású ország Namibia 0,71-es Gini mutatóval. (A cikkből nem derül ki, hogyan számították ezt ki az ENSZ-ben – szerk.)

Welt am Sonntag (wams.de)

A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Jens Hartmann A hatalom mértékegysége című írásában elemzi az energiahordozók szerepét a Kreml külpolitikájában.

A szerző tézise szerint tudomásul kell venni, hogy Oroszország olajjal, gázzal és az áramszállításokkal is külpolitikát folytat. Az állami földgáz-monopolista Gazprom a Kreml céljainak végrehajtó szervévé vált, mely tarifáival megjutalmazza vagy éppen bünteti az adott országot.

Putyin által kirobbantott konfliktus megerősítette az ellátási nehézségekkel kapcsolatos európai félelmeket. Az orosz elnök, mint a „Föld benzinkútjára” tekint országára, ahol sorban állnak az amerikai, ázsiai és európai fogyasztók.

Putyin, aki a Szovjetunió eltűnését a „XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezte, most Oroszországot energia-nagyhatalomként kívánja felértékelni. Többé nem a robbanófejek száma, hanem a hordó és a köbméter szolgál a hatalom mértékegységeként.

Olaj és gáztartalékok tekintetében Oroszország, Irán és Szaúd-Arábia előtt a világon az első. A Föld legnagyobb kiterjedésű országa a legfontosabb gáz- és a második legjelentősebb olajtermelő állam.

A Gazprom az orosz külpolitika végrehajtó szervévé vált. A konszern a gáz és olajcsapokkal képes államokat megjutalmazni és megbüntetni. A Gazprom a brüsszeli bizottság adatai szerint a 25 uniós tagállam gázellátásának 44 százalékát adja, az uniós tagállamok olajfogyasztásából a részesedése 18 százalékos.

Az orosz olaj, gáz és áramszolgáltató vállalatok valóságos céghálózatot hoztak létre Közép- és Kelet-Európában, valamint az egykori szovjet tagköztársaságok területén.

Az orosz árammonopólium, a RAO UES elnökségét irányító Anatolij Csubajsz találta fel a függés eme formájára a „liberális birodalom” fogalmát. E felfogás szerint Oroszországnak kell azon államok energiapolitikáját meghatározni, melyek egykor a szovjet birodalomhoz tartoztak.

Majd mindegyik multinacionális konszern megpróbál a Gazprommal üzletelni. Ez eddig leginkább a német E.on-nak és a BASF-nek sikerült. Nemcsak az orosz cég legnagyobb vásárlói, de ezek építhetik a Gazprommal közösen a Balti-tengeri gázvezetéket is. A vezeték 2010-től szállítana gázt Németországba, ráadásul a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi, hogy egyetlen tranzitország se zavarhassa a szállításokat.

A viszonylagos szállítási biztonság a német, francia és olasz vásárlókra vonatkozik, azonban azokra az államokra, melyeket Moszkva a „közeli külföld” fogalmával illet, nem. Moszkva 1990-ben a szakadárnak minősített Litvániát energiablokáddal sújtotta. A Gazprom elzárta 2004-ben a fehéroroszországi csapokat, amíg Alexander Lukassenko nem adta át a vezetékhálózatot Oroszországnak. Az EU-ba és a NATO-ba törekvő Ukrajna és a nyugati orientáció gondolatával játszó Moldávia szintén összetűzésbe került energiafronton az oroszokkal.

A milliárdos haszon miatt Németországban a Gazprom terjeszkedni is kíván. Az oroszok számos helyi gázszolgáltató vállalatot akarnak megvásárolni, a cég szeretné a teljes értéktermelési láncot ellenőrzése alá vonni és keményen dolgozik domináns helyzetének kiépítésén – vélekedik Emmanuel Bergasse a Nemzetközi Energiaügynökség munkatársa.

Nemcsak Európa függősége a probléma, hanem az, hogy az oroszok egyúttal összes üzleti filozófiájukat is exportálják. A korrupció, a hiányzó átláthatóság piacgazdaságuk ismertető jegye. (Lényegében erről szólt a 2001-ben Magyarországon – a Borsodchem privatizációja kapcsán – fellángolt vita is – szerk.)
Az ukrán-orosz gázüzletben közvetítő céget – hivatalos székhelye az adóparadicsomnak számító közép-svájci Zug kanton – a szervezet bűnözéssel ápolt kapcsolatokkal gyanúsítják. „Ezeket a struktúrákat, alig lehet áttekinteni” – óv Bergasse.

Európában arról vitatkoznak, miként lehet csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függőséget. „A orosz földgáz továbbra is döntő szerepet fog játszani az európai energia ellátásban” – vélekedik az unió elnökségét ellátó Ausztria gazdasági miniszetere, Martin Bartenstein. „De a közelmúlt történéseiből meg kell tanulnunk a leckét – teszi hozzá”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.