A francia elnök megszüntette a rendkívüli állapotot, a kormány kedden formálisan hozzájárult Jacques Chirac döntéséhez – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az ország vezetése számára ezzel láthatóan lezárultak az október 27-e és november 17-e közötti utcai összecsapások, melyek leverésére közel 12 000 rendőrt és csendőrt mozgósítottak. A „normális” állapotokhoz hozzátartozik, hogy a belügyminisztérium adatai szerint „már csak” 40-50 autót vernek szét és gyújtanak fel naponta.
Úgy tűnik, a lakótelepeken élőket különösen érintő vandalizmus iránt már minimális a politika érdeklődése. Chirac sem adott konkrét válaszokat az általa „elővárosi válságként” emlegetett jelenségekre újévi beszédében. Ehelyett a „Franciaországba vetett hitben” bízik. Az elnök szerint „vissza kell találnunk az erőnkhöz és a rendkívül modern szó, a ,patriotizmus' értelméhez: szeretnünk kell hazánkat, büszkének lenni rá, s országunkért kell cselekednünk”.
Ellentétben belügyminiszterével, Nicolas Sarkozyvel, aki az erőszak kitörésekben az „igazság pillanatát” véli meglátni, Chirac nem kívánja a köztársaság állami intézményeit alapjaiban megváltoztatni, s helyébe például az integrációs kvótákat bevezetni vagy az iskolarendszert reformálni. Az elnök ehelyett arra hívta fel a polgárokat, hogy tegyenek többet az esélyegyenlőségért.
Sarkozy számos nyilvános fellépésén győzködte hallgatóságát, hogy a válságban meglássa egy integrációs és bevándorlás-politikai „fordulat” szükségességét. Már régóta Sarkozy meggyőződése, hogy a francia szociális modell meghaladott, s nem menthető meg a Chirac-korszak gyakorlatának számító apró toldozgatásokkal. A belügyminiszter szerint be kell vallani az állami iskolarendszer, s ezen belül is az úgynevezett „kiemelt nevelési övezetek” kudarcát, s új kísérleteket kell engedélyezni. A miniszterelnök de Villepin és az oktatásiminiszter de Robien hangosan tiltakozik Sarkozy javaslatai ellen. Az oktatási miniszter álláspontja szerint a „kiemelt oktatási övezetek” nélkül a gettók helyzete még siralmasabb lenne.
De Villepin időközben nem hajlandó a lázongás szót használni, helyette inkább a „szociális nyugtalanság” kifejezést használja. A korlátozott számú szilveszteri összecsapásból azt a következtetést vonta le, hogy sikerült a rendet tartósan helyreállítani.
Messze nem ennyire optimista például a katolikus püspöki konferencia. Saint-Denis püspöke, akinek egyházmegyéjében leghevesebben tombolt a zavargás, arra szólította fel a kormányt, hogy ne szorítkozzon pusztán bejelentésekre és minimális lépésekre. Olivier de Beranger számára az erőszak kitörések példátlan hevessége a legriasztóbb jel. Egy apró szikra elég, hogy ismét lángoljanak az elővárosok – véli.
Nem igazán nagy a kormány ügybuzgalma, hogy a megfelelő adatok publikálásával járuljon hozzá a problémák megértéséhez. Az igazságügy-minisztérium semmiféle statisztikát nem közölt eddig. A kormány továbbra sem szerepeltet semmilyen etnikai vagy vallási kritériumot a nemzeti adatbázisokban. Nem véletlen, hogy a közigazgatás állandóan sötétben tapogatózik, amikor az integrációs politika mérlegét kellene megvonni. Amennyiben a bevándorlók megkapják a francia állampolgárságot, akkor a statisztika is csak így tartja őket nyilván.
A belügy ezzel szemben az elővárosi lázongások mérlegét már publikálta. 217 rendőr és csendőr sebesült meg, ebből egy tucat súlyosan. Öt városban lőttek éles lőszerrel a rendfenntartó erőkre. Több mint 10 000 járművet, 233 középület és 74 magánépületet gyújtottak fel közel 300 településen. Az összes kár a francia biztosítók szövetsége szerint elérte a 200 millió eurót.
A rendőrség 4770 személyt vett őrizetbe, 763 személyt szállítottak át büntetés-végrehajtási intézménybe. A zavargások következtében rekordokat döntött a bebörtönzött kiskorúak száma, 2005 végén 808 kiskorút tartottak fogva. Jogászok bírálják, hogy a törvény a börtön mellett nem ad lehetőséget kiskorúak alternatív megbüntetésére. S a kiskorúak újraintegrációja érdekében kidolgozott programok is teljességgel elégtelenek, ha egyáltalán léteznek.
Összeverték a románok, mert magyar - videó