Parázslik még a tűz Franciaországban

Megszüntették Franciaországban a rendkívüli állapotot, amelyet a tavaly év végi utcai lázongások miatt hirdettek meg. Chirac elnök már csak elővárosi válságként, De Villepin miniszterelnök szociális nyugtalanságként emlegeti a történteket, egyedül Nicolas Sarkozy belügyminiszter sürget változtatást a francia bevándorlás-politikában.

2006. 01. 04. 12:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A francia elnök megszüntette a rendkívüli állapotot, a kormány kedden formálisan hozzájárult Jacques Chirac döntéséhez – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az ország vezetése számára ezzel láthatóan lezárultak az október 27-e és november 17-e közötti utcai összecsapások, melyek leverésére közel 12 000 rendőrt és csendőrt mozgósítottak. A „normális” állapotokhoz hozzátartozik, hogy a belügyminisztérium adatai szerint „már csak” 40-50 autót vernek szét és gyújtanak fel naponta.

Úgy tűnik, a lakótelepeken élőket különösen érintő vandalizmus iránt már minimális a politika érdeklődése. Chirac sem adott konkrét válaszokat az általa „elővárosi válságként” emlegetett jelenségekre újévi beszédében. Ehelyett a „Franciaországba vetett hitben” bízik. Az elnök szerint „vissza kell találnunk az erőnkhöz és a rendkívül modern szó, a ,patriotizmus' értelméhez: szeretnünk kell hazánkat, büszkének lenni rá, s országunkért kell cselekednünk”.

Ellentétben belügyminiszterével, Nicolas Sarkozyvel, aki az erőszak kitörésekben az „igazság pillanatát” véli meglátni, Chirac nem kívánja a köztársaság állami intézményeit alapjaiban megváltoztatni, s helyébe például az integrációs kvótákat bevezetni vagy az iskolarendszert reformálni. Az elnök ehelyett arra hívta fel a polgárokat, hogy tegyenek többet az esélyegyenlőségért.

Sarkozy számos nyilvános fellépésén győzködte hallgatóságát, hogy a válságban meglássa egy integrációs és bevándorlás-politikai „fordulat” szükségességét. Már régóta Sarkozy meggyőződése, hogy a francia szociális modell meghaladott, s nem menthető meg a Chirac-korszak gyakorlatának számító apró toldozgatásokkal. A belügyminiszter szerint be kell vallani az állami iskolarendszer, s ezen belül is az úgynevezett „kiemelt nevelési övezetek” kudarcát, s új kísérleteket kell engedélyezni. A miniszterelnök de Villepin és az oktatásiminiszter de Robien hangosan tiltakozik Sarkozy javaslatai ellen. Az oktatási miniszter álláspontja szerint a „kiemelt oktatási övezetek” nélkül a gettók helyzete még siralmasabb lenne.

De Villepin időközben nem hajlandó a lázongás szót használni, helyette inkább a „szociális nyugtalanság” kifejezést használja. A korlátozott számú szilveszteri összecsapásból azt a következtetést vonta le, hogy sikerült a rendet tartósan helyreállítani.

Messze nem ennyire optimista például a katolikus püspöki konferencia. Saint-Denis püspöke, akinek egyházmegyéjében leghevesebben tombolt a zavargás, arra szólította fel a kormányt, hogy ne szorítkozzon pusztán bejelentésekre és minimális lépésekre. Olivier de Beranger számára az erőszak kitörések példátlan hevessége a legriasztóbb jel. Egy apró szikra elég, hogy ismét lángoljanak az elővárosok – véli.

Nem igazán nagy a kormány ügybuzgalma, hogy a megfelelő adatok publikálásával járuljon hozzá a problémák megértéséhez. Az igazságügy-minisztérium semmiféle statisztikát nem közölt eddig. A kormány továbbra sem szerepeltet semmilyen etnikai vagy vallási kritériumot a nemzeti adatbázisokban. Nem véletlen, hogy a közigazgatás állandóan sötétben tapogatózik, amikor az integrációs politika mérlegét kellene megvonni. Amennyiben a bevándorlók megkapják a francia állampolgárságot, akkor a statisztika is csak így tartja őket nyilván.

A belügy ezzel szemben az elővárosi lázongások mérlegét már publikálta. 217 rendőr és csendőr sebesült meg, ebből egy tucat súlyosan. Öt városban lőttek éles lőszerrel a rendfenntartó erőkre. Több mint 10 000 járművet, 233 középület és 74 magánépületet gyújtottak fel közel 300 településen. Az összes kár a francia biztosítók szövetsége szerint elérte a 200 millió eurót.

A rendőrség 4770 személyt vett őrizetbe, 763 személyt szállítottak át büntetés-végrehajtási intézménybe. A zavargások következtében rekordokat döntött a bebörtönzött kiskorúak száma, 2005 végén 808 kiskorút tartottak fogva. Jogászok bírálják, hogy a törvény a börtön mellett nem ad lehetőséget kiskorúak alternatív megbüntetésére. S a kiskorúak újraintegrációja érdekében kidolgozott programok is teljességgel elégtelenek, ha egyáltalán léteznek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.