Szabó István igazolja tevékenységét

A német sajtó – regionális lapok éppen úgy, mint a tekintélyes FAZ - részletesen tárgyalja Szabó István kapcsolatát a kommunista állambiztonsági szervekkel. A legtöbb újság, a Reutlingener Generalanzeiger például a Népszabadság tudósítása alapján kiemeli, hogy az Oscar díjas filmrendező „Életem legbátrabb, legvakmerőbb cselekedetének” nevezte állambiztonsági munkáját.

A dpa német hírügynökség tudósítása alapján készült összeállítás szerint Szabót, „terhelő tények” alapján sikerült 1957-ben beszervezni. Az nem derül ki, hogy ezen tények milyen természetűek voltak. A későbbi rendező fiatalkorában lelkes híve volt az 1947-48-as kommunista hatalomátvételnek, azonban a következő esztendő sztálinizmusa mély kiábrándulást hozott számára.

Az 1981-ben a Mephisto-ért Oscar díjjal kitüntetett Szabó Istvánnal a legismertebb magyar titkosszolgálati múltja lepleződik le. Előtte már országosan ismert zenészekről, színházi kritikusokról, sportolókról és újságírókról, valamint Medgyessy Péter kormányfőről került napvilágra a titkosszolgálati múltjuk. Ezek a leleplezések Magyarországon esetlegesek, véletlenszerűek és általában túl későn történnek meg. Ennek oka, hogy az ország 15 évvel a demokratikus fordulat után sem képes görcsöktől mentes kapcsolatot kialakítani történelmének sötét oldalával. Az állambiztonsági levéltár – ellentétben a németországi Gauck hivatallal, nem nyilvános. Csak az áldozatok és kutatók kaphatnak betekintést a besúgási akták sokkoló világába.