A Nyugat majd minden pártja azzal foglalkozik elsődlegesen, amit másodlagos társadalmi impulzusoknak nevezhetnők – egészségügyi ellátással, nyugdíjjal, gyermekgondozással. A Nyugat a másodlagos impulzusokat előnyben részesítette az elsődlegesekkel, a honvédelemmel, a családdal, a hittel és a legfontosabbal, az utódnemzés parancsával szemben – írja a Die Welt hasábjain Mark Steyn, aki Európa öngyilkossága címen közöl esszét.
A szerző szerint a kereszténység után a jóléti államokat a gyermektelenség és a bátorság hiánya jellemzi, s a kultúrák háborújában a demográfia a muzulmánok legjobb fegyvere.
Sok abból, amit átfogóan csak nyugati világnak nevezünk nem éli túl azt az évszázadot – olvasható a konzervatív német napilapban, mely szerint „vélhetően a térképen még létezni fog egy-egy régió, amit Olaszországnak, vagy Németországnak hívnak, miként Isztambulban is létezik egy Hagia Sophia katedrális. Csakhogy az már nem katedrális, hanem pusztán egy ingatlan. Ugyanúgy Németország és Olaszország is pusztán egy ingatlan neve lesz.” Mindenki számára, aki azt hiszi, hogy az európai civilizáció összességében jobb, mint minden más alternatíva, azok számára a kihívás abban áll, hogy megpróbálják legalább a Nyugat egy részét megmenteni.
Csendes éj helyett törzsi dal, mert az „tök jó”
A szekularizált szociáldemokrata állam legnagyobb szerkezeti hibája, hogy egy hívő társadalom születési aránya kell a fenntartásához. Az igazi probléma, hogy a másodlagos jelentőségű ellátórendszerre, s nem a családra és hitre alapozó társadalmak gyengeségüket erősségnek – vagy legalább is erénynek – hiszik, és ezért vallanak szánalmasan kudarcot az olyan őserővel történő összecsapásban, mint az iszlám – véli Mark Steyn.
Erről szól ez a háború: a saját hiányzó civilizatórikus önbecsülésünkről. A haladó program – a költekező jóléti állam, az abortusz, a szekularizmus, multikulturalizmus – összességében a valódi öngyilkos merénylet. Az igazán „jó” a multikultiban, hogy semmit sem kell tudni a többi kultúráról, elég azt „tök jónak” találni. Multikulti például, amikor a gyerek a Csendes éj helyett valami törzsi nótát énekel karácsonykor, persze ez nem jelenti azt, hogy egy afrikai társadalomban kívánna ezután élni.
A jövő legnagyobb hiánycikke Európában az európai őslakos
Téves dolgok miatt aggódunk, valójában úszunk a nyersanyagokban és a forrásokban, csak a pótolhatatlan erőforrás: az emberek fogynak el. Ha a jövő felvázolása a feladat, akkor a születési adatok félreérthetetlen nyelven beszélnek, ha 2006-ban egymillió gyerek születik, akkor 2026-ban aligha áll a munkaerőpiac rendelkezésére kétmilliót fiatal felnőtt. A tények pedig azt mutatják, hogy a nyugati világban a gyerekek sokkal gyorsabban elfogynak, mint például az olaj. A lakosság számának szinten tartásához asszonyonként 2,1 gyerekre lenne szükség. Ahol ez nem probléma: e mutató Szomáliában 6,91, Nigerben 6,83, Afganisztánban 6,78, Jemenben 6,75. A lista végén az Egyesült Államok 2,07 gyerekkel a megmaradási szint közelében (A születésekben kiemelkedő a latin ajkúak aránya – a szerk.). Ausztrália 1,76. Kanada 1,5-tel már jóval a megmaradáshoz szükséges arány alatt található.
S nézzük Európát: Írországban ez az arány 1,82, Németország és Ausztria 1,3-mal már a halálos spirál szélén található. Oroszország és Olaszország 1,2, Spanyolország 1,1 – már csak a fele születik a lakosság demográfiai szinten tartásához szükségesnek tartott számú gyermeknek. 2050-ben Olaszország lakosainak száma 22 százalékkal lesz kevesebb, mint ma. Az öreg kontinensen 100 millió európaival lesz kevesebb. Miközben drámaian süllyednek a születési számok, aközben sohasem látott mértékben öregszik Európa.
Ezek az országok egyszerűen megszűnnek tényezők lenni – ha nem lesz bátorságuk a változtatáshoz – írja a szerző. Szerinte a nyugat-európai választók azért elégedetlenek politikai elitjükkel, mert nem szívesen hallják, ha az állami kiadások csökkentésének végiggondolására szólítják fel őket. Teljesen mindegy számukra, hogy mennyire megfizethetetlenek azok a jövendő generációknak.
Jönnek fel a muzulmánok
1970 óta a világ alapvetően megváltozott. Akkor a fejlett ipari államok aránya a Föld lakosságában – 30 százalékkal – még a dupláját tette ki a muzulmánokénak. 2000-ben már mindkét fél nagyjából 20 százalékát érte el a bolygó teljes népességének. Egyetlen egy vallás sem terjed Nyugaton olyan gyorsan, mint az iszlám: Nagy-Britanniában már többen látogatják a mecseteket, mint ahányan az anglikán szertartásokat. Lehetséges, hogy ennek a trendnek a következő 30 évben ne legyen következménye? – teszi fel a kérdést Mark Steyn.
Az összeomlást megakadályozandó Európa kénytelen lesz még több bevándorlót befogadni, mint amennyit egy stabil társadalom valaha is megpróbált integrálni. A CIA 2020-ra jövendöli az EU szétesését. Bár a CIA az elmúlt fél évszázadban majdnem minden fontos kérdésben tévedett, de 30 évente egyszer még a legrosszabb ügynök is beletrafálhat. 2010-től az amerikai hírcsatornákon nézhető lesz majd, ahogyan az európai városokban a házak égnek és utcai harcok tombolnak. S amennyiben ezt sikerülne is megakadályozni, nevetséges feltételezés, hogy a gyermektelen Európa katonai, vagy gazdasági értelemben Amerika konkurense lehet. Ebben az évszázadban kb. 500 millió amerikaira lehet számítani, ami Európából megmarad, az vagy nagyon öreg, vagy muzulmán lesz – olvasható a Die Weltben.
A nyugati liberálisok mindig nagyon érzékenyek, ha valaki óvatosan felveti a kérdést, hogy élnek-e még olaszok három generáció múlva az Olaszországnak nevezett földdarabon. Ekkor azonnal rasszizmust kiáltanak. Ha a lakosság 100 százaléka a liberális, pluralista demokráciában hisz, akár mindegy is lehet, hogy ezen belül a fehérek aránya 70, vagy csak öt százalék. Azonban, ha a lakosság egy része hisz csak a liberális, pluralista demokráciában, s a másik nem, akkor az már fontos, hogy a demokrácia iránt elkötelezett rész 90, 60, 50, vagy csak 45 százalékot tesz ki.
Egy 2004-es közvéleménykutatás szerint a brit muzulmánok 60 százaléka a saría, a fundamentalista iszlám törvénykezés elvei szerint kíván élni – méghozzá Nagy-Britanniában. Ha az a közösség, mely „ellenségesen viszonyul a modern világhoz” a leggyorsabban szaporodó földünkön, akkor milyenek annak az esélyei, hogy úgynevezett „modern világ” megmaradásának? – teszi fel a kérdést Mark Steyn.
Deutsch Tamás: Manfred Weber politikai védelmet biztosít az Európai Parlamentben Magyar Péternek