Hogyan kerülnek a dán zászlók Jemenbe vagy Afganisztánba, ahol a feltüzelt tömeg azután elégetheti? A helyi bazárban aligha vásárolhatók meg százszámra. Nehéz elhessegetni a gyanút, hogy a karikatúrák elleni tiltakozásokat előre megtervezték, és ma is irányítják – olvasható a Die Weltben.
A lap szerint bárki is legyen a szervező, elég ideje volt a felkészülésre, hiszen már szeptember 30-án megjelentek az ominózus rajzok a Jyllands Postenben. A főszerkesztő Carsten Juste szerint valóban egy provokatív kísérlet volt, de a dániai abszurd viszonyokat, a politikai korrektséget kívánták ezzel bemutatni és tesztelni. A rajzok publikálását az az eset váltotta ki, amikor Kare Bluitgen hiába próbálkozott a próféta életét bemutató gyermekkönyvéhez illusztrátort találni. Néhányan attól féltek, hogy úgy járnak, mint a holland rendező Theo van Gogh, akit egy iszlamista fanatikus meggyilkolt. Végül a szerző csak úgy talált illusztrátort, ha az illető ígéretet kapott a teljes névtelenségben maradásra.
Először csak országosan tiltakoztak a publikáció ellen, 5000 dániai muzulmán tüntetett a lap ellen. Feltüzelte a hangulatot, hogy október 19-én a dán miniszterelnök Anders Fogh Rasmussen megvédte a véleménynyilvánítás szabadságát az iszlám országok nagykövetei előtt. Ekkor döntettek úgy az Islamisk Trossamfund szervezetbe tömörült dániai imámok, hogy az ügyet saját kezükbe véve „nemzetköziesítik”. A 60 éves Abu Laban nevű prédikátor vezetésével 2005 telén több muzulmán országba is elutaztak, hogy problémájukra felhívják az iszlám világ figyelmét. (Arab világ segíts!!! – nyilatkozta ekkoriban Abu Göncz). A lap szerint bevallottan arra törekedtek, hogy tudatosítsák a dán kormányban, nem csak ő, de az egész muzulmán világ érzékenységét megsértették. Ekkor magukkal vittek egy 43 oldalas dossziét, melynek bevezetőjében a következő olvasható: „Dániában olyan közhangulat uralkodik, mely kedvez a rasszizmus terjedésének.”
A dániai küldöttség negatív kampánya végül eredménnyel járt. Az imámok az Arab Liga befolyásos képviselőivel találkoztak, mint például az egyiptomi főmuftival, Mohammad Szaid Tantavi sejkkel, valamint a tekintélyes szunnita hitszónokkal, Juszuf al-Karadavival.
Az egyiptomi főmufti a mecsetekben tüzelte a kedélyeket, addig Karadawi az al-Dzsazirában sugárzott heti „showjában” ismételte meg az északi ország elleni vádakat. A dániai hitszónok Abu Laban e lépésével erős szövetségesekre talált. Az arab muzulmánok felháborodása először az interneten robbant ki, ennek alátámasztása érdekében SMS-ben és emailben tucatnyi fényképet küldtek Dániából az arab országokba.
Az arab tv-állomások eljutatták az összes közel-keleti teaházba a távoli Dániáról szóló híreket. Londonban és Belgiumban a militáns Hizb-ut-Tahir csoport szervezte a tiltakozásokat. Ezt az erőszaktól sem visszariadó, antiszemita csoportosulást Németországban betiltották. Irakban hétfőn a síita hitszónok Muktada al-Szadr trombitálta az utcára az embereket. Mint az al-Kaida-terrorhálózat esetében is történik, a világhálón igen könnyű megszervezni az egyes akciókat. A hírszerzők lázasan keresik a tiltakozási hullám szervezőire utaló bizonyítékokat, egyelőre eredménytelenül.
A szervezettség gyanúját erősítik azok a feltételezhető logisztikai előkészületek melyek egy ilyen konfliktust a médiában eladhatóvá tesznek. Időközben ugyanis láthatóan elegendő dán zászló található az arab világban, melyet látványosan elégethetnek a tiltakozók. A feltételezések szerint a zászlók Pakisztánban készültek. A megrendeléstől a szállításig majd egy hónapra van szükség, mire elegendő zászló szállítható az arab világba. Dániában a legolcsóbb zászló is 19 euróba kerül, ami egy jemeni átlagember félhavi fizetése.
(Forrás: Die Welt)
origo.hu
Szijjártó Péter: A háborúpártiak végső támadást indítottak az új realitás ellen
