Nem csitulnak az indulatok az arab világban

A dán kormány az arab államok vezetőit arra kérte, segítsenek megfékezni a Mohamed-karikatúrák miatt felbőszült muzulmán hívők indulatait. Damaszkusz után ma Bejrútban is felgyújtották a dán konzulástust. A rajzok miatt Afganisztánban és Törökországban is tüntettek, Irakban pedig fegyveresek az országban állomásozó dán csapatok megtámadására buzdítottak. • Felgyújtották Bejrútban a dán konzulátus épületét

2006. 02. 05. 20:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dán kormány felszólította az arab államok vezetőit: segítsenek megfékezni a Mohamed-karikatúrák miatt felbőszült muzulmán hívők indulatait. Per Stig Møller külügyminiszer közölte: „mindannyiunk felelőssége, hogy elkerüljük a helyzet további elmérgesedését, megfékezzük az erőszakos tiltakozásokat, és visszatérjünk a párbeszédhez„. Møller koppenhágai sajtóértekezletét egyenes adásban közvetítette a világ számos tévé-állomása.

A Mohamed-karikatúrák ellen tiltakozók vasárnap Bejrútban felgyújtották a dán konzulátust. A libanoni fővárosban előzőleg több mint tízezren gyűltek össze, a rendőrség vízágyúk és könnygáz bevetésével próbálta megakadályozni a tüntetőket, hogy a konzulátus közelébe jussanak. Szemtanúk beszámolója szerint, az embertömeg a rendfenntartó erőket is megtámadta és két autót is felgyújtottak. Az összecsapásokban 28-an megsérültek. A rendőrség 200 tüntetőt őrizetbe vett, többségük szíriai és palesztin állampolgár. A történtek előzménye, hogy tegnap a karikatúrák ellen tüntetők Szíria fővárosában felgyújtották a dán és a norvég külképviseletek épületeit.

„Úgy hisszük, hogy ez nem egy demonstráció, hanem itt már az ország destabilizálása a cél” – fogalmazott az ügy kapcsán Fuad Sziniora libanoni miniszterelnök.

A kialakult helyzet miatt lemondott a libanoni belügyminiszter. Egy neve elhallgatását kérő magas rangú libanoni tisztségviselő szerint Ahmed Fatfat ifjúság- és sportügyi minisztert nevezhetik ki ideiglenesen a belügyi tárca élére.

A dán külügyminisztérium a libanoni helyzetet „kaotikusként” értékelte. Koppenhága felszólította Libanonban tartózkodó polgárait, ne hagyják el addig lakásaikat, amíg nem találnak lehetőséget az ország elhagyására. A dán kormány egyúttal felszólította polgárait, amilyen gyorsan csak tehetik, hagyják el az országot. Ma már sokkal többről van szó, mint a vitatott Mohamed-karikatúrákról – jegyezte meg a dán külügyminiszter. (A hírek szerint három hamisított képet is csempésztek a dán lap által publikált rajzok közé. Az egyiken például Mohamed disznófejjel látható.)

Tüntetések Afganisztánban és Törökországban is

A rajzok miatt Afganisztán-szerte is több helyütt tüntettek vasárnap, összesen több mint négyezer tiltakozó vonult az utcákra. Az ország északi részén fekvő Faizábádban a rendőrség a levegőbe lőtt a fékezhetetlennek tűnő mintegy ezer demonstráló szétoszlatására. Résztvevők beszámolója szerint több mint száz ember gyűlt össze a dél-afganisztáni Kandahár városának egyik mecseténél, és követelte, hogy az ország szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Dániával.

A törökországi Isztambulban tojásokkal dobálták meg a dán képviselet épületét. Egy másik isztambuli helyszínen mintegy kétezer síita tüntetett a próféta meggyalázása ellen. A tiltakozók felgyújtottak egy bábut, amely Anders Fogh Rasmussen dán kormányfőt ábrázolta, a tömeg később rendőri felszólításra szétoszlott.

Egy tizenéves fiatal a törökországi Trabzonban lelőtt egy katolikus papot. Szemtanúk szerint a bűncselekményt akkor követte el, amikor az áldozat kilépett a helyi Szent Anna templomból. Egyelőre nem tudni, hogy a gyilkosság kapcsolatban van-e a karikatúrák keltette felháborodással.

Közben Irán visszahívta Koppenhágában akkreditált nagykövetét, tiltakozásul a Mohamed prófétáról közölt karikatúrák miatt. A diplomáciai lépést Hamid Reza Aszefi külügyi szóvivő jelentette be. Közlése szerint Iránban a jövőben nem dolgozhatnak dán sajtótudósítók.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pedig utasította kereskedelmi miniszterét, hogy vizsgálja meg a gazdasági kapcsolatok megszakításának lehetőségét Dániával és mindazon országokkal, ahol leközölték a karikatúrákat.

Irakban a kormányt el nem ismerő fegyveresek arra szólították fel az ellenállókat, hogy támadják meg az ott állomásozó dán csapatokat. A fegyveres iszlám csoportok egyik fellegvárának számító Ramádiban hasonló röplapokat osztogattak az Igazak Hadserege nevű szervezet aktivistái.

Jordániában őrizetbe vettek két újságírót a karikatúrák megjelentetése miatt.

Arab pártok zsidókat gúnyoló rajzokat jelentettek meg az interneten

Zsidókat gúnyoló rajzokat tett közzé internetes honlapján egy Belgiumban és Hollandiában működő arab párt. Az Arab Európai Liga a Mohamedet gúnyoló karikatúrákra válaszul jelentette meg az internetes gúnyrajzokat.

Az internetes oldalon a képek mellett a szabad véleménynyilvánításra hivatkoztak. A honlap üzemeltetői elhatárolták magukat a zsidó karikatúrák tartalmától. A párt weboldala később elérhetetlennek bizonyult.



A karikatúra vita által szinte az egész iszlám világot érintő tiltakozási hullám a francia belpolitika neuralgikus pontját is elérte. A szélsőjobboldal minden eddiginél komolyabb szimpátiára számíthat a franciák körében. Az aktuális közvéleménykutatások szerint a köztársaság minden ötödik polgára szimpatizál a Nemzeti Fronttal. A párizsi Ifop intézet kutatásai szerint a Nemzeti Front vezetőjének, Jean-Marie Le Pennek, a szimpátia értéke elérte a 22 százalékot, azaz minden ötödik francia hajlik arra, hogy ezt a pártot válassza.

Az eredmény interpretációja aligha engedi meg diplomáciai szépségtapaszokat: a franciák a rossz hírek áradatától szenvednek: először a külvárosi lázongások, majd a Hamasz győzelme, az iráni atomkonfliktus, végül az erőszakba átcsapó viták a Mohamed-karikatúrák kapcsán. Mindezek olyan helyzetek, melyek az elbizonytalanított franciákat a szélsőjobboldal egyszerű „igazságainak” karjaiba hajtják. Frédéric Dabie, a kutatást végző Ifop intézet munkatársa úgy vélte: „a szélsőjobboldali Nemzeti Front térnyerése független attól, mit beszélnek az iszlamista problémáról„, sokkal inkább annak függvénye, mennyit beszélnek a kérdésről.

A közvéleménykutatók aligha tudnak abból a csapdahelyzetből kivezető utat mutatni, melyben a nyugati demokráciák találhatóak: minden nappal, amikor a fundamentalista kilengés beszédtéma, nő annak a veszélye, hogy az átlagpolgárban is megjelenik az iszlámmal szembeni ellenszenv – vélekedett Brice Teinturier, a TNS Sofres közvéleménykutató intézet munkatársa.

(Forrás: Magyar Rádió, MNO, Klubrádió, MTV Teletext, hirtv.hu, focus.msn.de, n-tv.de)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.