Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Thomas Schmid Az Állampolgár készítésről című írásában foglalkozik a napjainkban legélesebben vitatott német belpolitikai kérdésről: milyen feltételeket állítsanak a német állampolgárságért folyamodók elé.
Németországnak okos bevándorlás politikára van szüksége, mely az egyiküket állampolgárrá teheti, a másikat elutasíthatja. A kérdéssel kapcsolatos problémák nem külföldiektől való félelemből erednek, hanem abból a tényből, hogy hiányzik a stabil német nemzeti öntudat. S a puszta „alkotmánypatriotizmus” túl kevés ahhoz, hogy egyben tartson egy társadalmat. Mi – írja a szerző –, képtelenek vagyunk akkor egy meggyőző bevándorlási szabályrendszert felállítani, ha azt magunk nem éljük át és nem tatjuk természetesnek.
Focus (focus.msn.de)
Mint a régi idők tanúja a bíróság előtt címmel tudósít a müncheni hírmagazinban Thomas Zorn Fischera a volt külügyminiszter frankfurti tanúvallomásáról. Az egykori forradalmi időkről tett vallomásból kiderül: igencsak nagy lukak tátonganak Fischer emlékezetében. A volt külügyminiszter láthatóan került mindent, ami a vele szemben ülő felperesnek, Ralf Schefflernek kárt okozhatott volna. Fischer barátja, ma egy frankfurti lokál, a Batschkapp tulajdonosa, és a 70-es években Fischerrel együtt a helyi házfoglalók körében volt közismert. A frankfurti perben Scheffler a Focus ama megjegyzése ellen védekezik, miszerint akkoriban „szenvedélyes verekedő” volt.
Ezt követően a lap ügyvédje Robert Schweizer Fischer emlékezetét felfrissítette egy 1977-es cikkel, amelyben az egykori házfoglaló bejelentette: felhagy az erőszakkal. Ebben Fischer Putz nevű csoportjának a „legszentebb“ összetartójának nevezte az erőszakot. Az egykori forradalmi utcai harcos ezt a megfogalmazását ma ironikus megjegyzésként kívánta elintézni. „Szigorú katolikus környezetben nőttem fel és ministráns voltam” – magyarázza Fischer miért használt akkoriban szakrális kifejezéseket. Májusban a helyreigazítási és kárpótlási per Fischer életrajzírójának, Christian Schmidt vallomásával folytatódik tovább. Ebben Schmidt Schefflert Fischer bandájának legkeményebb bunyósának nevezi.
Die Welt (welt.de)
Törökország az atomtechnológia felé fordul címmel foglalkozik Ankara ismételten felújított nukleáris ambícióival a konzervatív napilapban Manfred Pantförder. Az iráni atomtervek egyre kevésbé hagyják hidegen az iráni atomtervek Ankarát, amely 2000-ben befagyasztott nukleáris terveit ismét elővette. Akkor a tervek túl drágának számítottak, ma már a megugrott olaj és gázárak mellett azonban ismét kifizetődőnek tűnnek. Az elképzelések szerint a jövő évben kezdődne az új atomreaktor építése, amely 2012-től termelne áramot. 2015-ig három-öt erőműnek összesen 5000 megawatt energiát kellene termelnie.
– A függetlenséghez szükségünk van az atomenergiára – fogalmazott a miniszterelnök Recep Tayip Erdogan a tervek februári ismertetésekor. Az atomenergia kérdéséről a török nemzetbiztonsági tanács dönt, melybe az elnök és a kormány mellett a hadsereg is elküldi képviselőit. A hivatalos török katonai doktrína lemondott a nukleáris fegyverekről. „Azonban, ha Irán a nukleáris fegyverkezés útjára lép, ki tudja?” idézi a Washington Post a török katonai szakértőt Mustafa Kibaroglut, az ankarai Bilkent egyetem oktatóját.
Hosszú ideig Ankara nem fogalmazott világosan az iráni nukleáris aktivitás ügyében. Törökország a térségben Irán konkurense, de egyben Ankara függ is Teherántól. Hiszen Oroszország után Irán Törökország legnagyobb gázszállítója. S ettől a függéstől kíván Ankara megszabadulni. Törökország jelentős uránérc készletekkel rendelkezik, amely becslések szerint eléri a 10 ezer tonnát. Legkésőbb tíz éven belül az ország maga szeretné elvégezni az urándúsítást, fogalmaz az energiaügyi miniszter. Márpedig az az ország, amely képes a békés célú urán dúsításra, az rendelkezik az atombomba készítéshez szükséges technikai ismeretekkel is.
origo.hu
Ki a Soros-ügynök Magyar Péter képviselői között? - megkérdeztük a diszkópolitikust!
