Európa elveszítette az iránytűjét címmel készített interjút Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel a német közszolgálati rádióban Gerhard Irmler. Juncker szerint az emberek fele úgy gondolja, több Európára van szükség, míg a másik felük szerint már most is túl sok kompetenciája van az EU-nak. Ez annyit jelent, hogy Európában alapvető változás történt. Korábban a politikusok azt éreztették, hogy ők lassabban viszik előre az európai egyesülés folyamatát, mint azt a lakosság szeretné. Juncker ebben látja az EU válságát is. A luxemburgi politikus szerint csak részben okozza e céltalanságot a politika gyengesége, jóval fontosabb, hogy az európai emberek a jövőt illetően ellustultak.
Juncker úgy véli, jobb lett volna, ha alkotmány helyett egyszerűen alapszerződésnek nevezik a polgárok jogait és az európai egyesülés jelenlegi állapotát leíró dokumentumot, hiszen sokakban az a téves képzet keletkezett, hogy az európai alkotmány egy hatalmas, mindent maga alá gyűrő dózer. Az alkotmány fogalma azt a gyanút táplálta, hogy az EU a nemzetállamok felszámolásán és egy Európai Egyesült Államok létrehozásán dolgozna. Ezt nem kívánták az emberek és ebben teljesen igazuk volt, jegyezte meg a luxemburgi miniszterelnök a holland és francia uniós népszavazás eredményeit értékelve.
Jean-Claude Juncker szerint nincs esélye annak, hogy az uniós alkotmány a közeli jövőben életbe lépjen, ezért az úgynevezett gondolkodási időt érdemes meghosszabbítani.
A Welt am Sonntag című konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Miriam Hollstein és Jens Hartmann Ha Oroszország elzárja a gázcsapot című cikkében foglalkozik a csütörtökön sorra kerülő EU-Oroszország csúcstalálkozóval.
A szocsi találkozó két legfontosabb témája az orosz uniós partneri kapcsolatok, valamint Európa energiaellátása. Európa aggodalma elsődlegesen függőségéből következik. Moszkva mind határozottabban energia-nagyhatalomként lép fel és az EU egyre jobban rászorul a behozatalra. Már most is az uniós gáz és olajimport negyede Oroszországból érkezik. Ez a függőség csak növekedni fog, mert az EU saját energiakészletei – főként az Északi-tengeren lévő gáz- és olajmezők – 20-30 éven belül kimerülnek. Már 2000 novemberében figyelmeztetett a brüsszeli bizottság által kiadott zöld könyv, hogy 2030-ban az EU olajfelhasználásának 90 százaléka importból fog származni. Ez az arány ma „csak” 76 százalék. Az unió gázimport függősége a jövőben eléri a 80 százalékot és ennek óvatos becslések szerint is a fele Oroszországból érkezik majd.
Ha két energiahordozó, mint az atomenergia vagy a szén – jelenlegi részesedésük 15, illetve 18 százalék – részben vagy egészben kiesik, akkor az így keletkező hiány nem pótolható a jelenleg igen csekély arányú, úgynevezett alternatív energiahordozókkal és a megtakarításokkal.
Az európai energiafüggőség csökkentésének további lehetősége a takarékosság. A brüsszeli bizottság márciusban kiadott energiapolitikai zöld könyve 2020-ig célként fogalmazta meg a felhasználás 20 százalékos csökkentését.
A közös uniós energiapolitika hiánya gyengíti az EU-t, hogy egységesen lépjen fel az orosz állami tulajdonban lévő Gazprommal szemben. Az orosz cég szeretné a teljes európai vertikumot kézben tartani, a kitermeléstől egészen a végfogyasztó ellátásáig. Az EU attól tart, hogy Oroszország és a Gazprom visszaélhet monopol helyzetével.
„Oroszországnak szüksége van Európára, mint stabil és fizetőképes vásárlóra” – fogalmazott Jonathan Stern az Oxford Institute for Energy Studies gázszakértője. Ténylegesen a Gazprom 2005-ös bevételének 65 százaléka, 19,6 milliárd euró származott az EU-val folytatott gázkereskedelemből.
Forrás: Deutschlandfunk (dradio.de), Welt am Sonntag (wams.de)
origo.hu
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?
