Lejáratta magát a német nemzet?

A jó németek közé tartozott az, aki a többieket lenézte. Az olasz, lengyel, francia értelmiségiek joggal neurotikusnak tekintenek a németekre – írja a Welt am Sonntag. A Der Spiegel baloldali német politikusokat idéz, akik az egyesített szociális és munkanélküli segély szűkítését követelik.

2006. 05. 21. 11:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Franfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Petra Kolonko Ideges várakozás a kancellár asszonyra című cikkében foglalkozik Angela Merkel küszöbönálló kínai útjával. A kínai kormány a kancellár asszony mielőbbi pekingi látogatása mellett érvelt: látni kívánták, kire és mire kell felkészülniük és a német Kína-politikában pontosan mit jelent a gyakran emlegetett hangsúlyeltolódás. A kínai diplomaták és a Németországgal foglalkozó megfigyelők egy régi és egy új konfliktust vélnek felfedezni. A régi probléma az emberi jogok kérdése, az új a Transrapid cégé. (Még Gerhard Schröder megállapodott arról kínai partnereivel, hogy a németek Sanghajban felépítik az általuk kifejlesztett mágnes vasutat, a Transrapidot. A német üzleti élet szereplői attól tartanak, hogy a kínaiak lemásolják a vasút műszaki megoldásait – a szerk.).

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Az SPD politikusok megszorításokat követelnek a Hartz IV ügyében címmel tudósít az egykori Schröder-kormány legnagyobb reformlépéseként aposztrofált megszorítássorozat agóniájáról. Az ún. Hartz IV reform költségei szinte robbanásszerűen emelkednek. ( A reform nevét Gerhard Schröder egykori tanácsadójáról, a VW kuplerájbotrányába belebukott személyügyi vezetőjéről kapta. Maga a 2005. január 1-jén életbe léptetett „reform” röviden a szociális segély és munkanélküli segély összekapcsolásából és értékének leszállításából állt, hogy ezzel ösztönözze munkavállalásra a tartósan munkanélkülieket – a szerk.) Most egyre több SPD-politikus követeli a munkanélküli segély további kurtítását, mivel a törvény megalkotói nem számítottak arra, hogy robbanásszerűen emelkedik a „rászorultak” száma. „Azt szeretnénk, hogy csak azok részesüljenek a Hartz IV támogatásból, akik tényleg szűkölködnek”, nyilatkozta Peter Struck, az SPD Bundestag-frakciójának vezetője. A berlini pénzügyminiszter, Peer Steinbrück (SPD) úgy fogalmazott az ifjúszocialisták saarbrückeni konferenciáján, hogy az állam szociális kiadásai tovább nem növekedhetnek, mivel magasan szabták meg a létminimumot, ami kimondatlanul is közel 10 eurós minimálbért jelent. Struck ugyanott azt mondta, ő pontosan tudja, „hogy sok taxisofőr, éjjeliőr és fodrásznő kevesebbet keres, mint amennyi a Hartz IV támogatásból neki járna.”

Welt am Sonntag (wams.de)

A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Matthias Matussek Egy új német érzés című írásában elmélkedik a nemzeti érzés hiányának következményeiről. A Spiegel magazin külföldi tudósítója a Welt am Sonntagban kifejti: ideje lenne már befejezni a nemzeti önfelszámolás baloldali programját. A bevándorlók rohamának korszakában a legizgalmasabb kérdés: kik vagyunk mi? Mi a szülőföldünk? – így a szerző. Az Egyesült Államokban Sam Huntington Kik vagyunk mi című könyve igazi bestseller – írja Matussek. Nagy-Britanniában a pénzügyminiszter, Gordon Brown a britség alapvető kérdéseiről tart alapvető referátumot. Franciaországban és Hollandiában népszavazáson úgy döntenek, hogy ezt követően ők nem európaiak, hanem franciák és hollandok kívánnak lenni – olvasható a cikkben. A „nemzet” nevű konstrukciót felülvizsgálják és mindenki a sajátja után kérdez, még a németek is. Igen még azok a németek is, akik eddig vitathatatlanul nemzeti kérdés ügyében analfabéták voltak. „Soha többé Németországot” ez volt az elmúlt évtizedekben a többségi jelszó, legalább is a német értelmiségiek között. Aki egy házikót össze tudott kaparni egy melegebb környéken, az általában kivándorlóként tekintett önmagára. A jó németek közé tartozott az, aki a többieket lenézte. Az olasz, lengyel, francia értelmiségiek joggal neurotikusnak tekintenek a németekre. Christine Hohmann-Dennhardtot, akit az SPD javaslatára választottak alkotmánybírónak, a közelmúltban kifejtette „a speciális és túlnyomóan sötét német történelem” aligha engedi meg, hogy „a nemzet megmentésére, a nemzetre esküdjön fel”. Ez program? Ezzel azt kívánja mondani, hogy csak ideiglenesen fizethet neki, mint alkotmánybírónak a nemzet? Nevezetesen csak addig, amíg a nemzet magától le nem kapcsolja a villanyt, hiszen történelmileg lejáratta önmagát? – teszi fel a kérdést a lap.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.