Magyarországi kiképzés a Stasi alvó ügynökeinek

1972-ig Magyarországon is kaptak kiképzést súlyos háborús és terrorcselekmények elkövetésére azok a Stasi-ügynökök, akiket Nyugat-Németországban akartak „partizánként ” bevetni. Az alvó ügynököket tízmillió nyugatnémet márkás juttatásokkal, lőszerrel és fegyverzettel is támogatták.

Mintegy 60 millió nyugatnémet márkának megfelelő éves támogatásban részesültek a kommunista német államtól azok az alvó ügynökök, akiknek Nyugat-Németországban a Nyugat elleni háború esetén kellett volna működésbe lépniük. Erről a Berliner Kurier című lap számol be, leírva azt is, hogy a csoport tagjai éveken keresztül gyakorolták a Nyugat elleni támadást. A pénzösszeg mennyiségéről a Der Spiegel német baloldali hírmagazin tett korábban említést.

A terrorsejtek tagjai 1972-ig Magyarországon és Csehszlovákiában kaptak kiképzést. Az enyhülési politika megkezdése után Budapest és Prága nem vállalta a nyugatnémet partizánjelöltek további trenírozását. Ettől kezdve az NDK Néphadseregének (NVA) felügyelete alatt, a brandenburgi Springseenél gyakoroltattak közel 200 elvtársat.

Csak a parancsra vártak

A Berliner Kurier Hermann Weber történész kutatásait ismertetve írja: feladatuk az volt, hogy bármelyik pillanatban készen álljanak az NSZK-ban szabotázs-akciók végrehajtására, s hogy a keleti blokk által indított katonai invázió esetén partizánosztagokként működjenek. A berlini lap a történész kutatásait ismertetve annak eredt utána: mik voltak a Nyugat-Németországban működő Német Kommunista Párt (DKP) valódi politikai céljai, s kik finanszírozták a szervezetet. A történész a Stasi partizánjait alvó DKP ügynökökként írja le. A történész hozzáteszi: éveken keresztül gyakorolták a Nyugat elleni támadást, mégsem érkezett meg a kelet-berlini parancs, a nemzetközi viszonyok ugyanis nem voltak megfelelőek.

Az NDK állambiztonsági minisztériumának vezetője, Erich Mielke személyesen engedélyezett 1974-ben „3-4000 lőszert” a NATO-ban rendszeresített fegyverzettel fölszerelt brigád tagjai számára, akik bilincseket, láncokat és boxereket is kaptak ellátmányként. Nem volt szűkös a pénzügyi támogatás sem: egyedül az 1945-ben az NSZK-ba hazatért korábbi emigráns, Harry Schmitt vezette gerillacsapat több mint tízmillió nyugatnémet és majdnem ennyi keletnémet márkás titkos juttatásban részesült Kelet-Berlintől 1981 és 1985 között.