Magas rangú amerikai és orosz kormánytisztviselők a G-8-as csúcs előtt kölcsönösen támadták egymást. „Nagyon aggódunk Oroszország miatt”, fogalmazott például Daniel Fried, az amerikai külügyminisztérium államtitkára a Der Spiegel című német lapnak. Majd úgy folytatta: „különös, hogy Putyin egy Európa elleni nukleáris támadással fenyegetőzik.”
Fried szerint George W. Bush megtett mindent, hogy a rakétakérdésben közeledjen Oroszországhoz, mert „szeretnénk közös alapokat teremteni”. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban eltérő utat választott, számos európai újságban közölt hétvégi nyilatkozatában a csehországi és lengyelországi rakétaelhárító rendszer telepítése esetén „megtorló lépésekkel” fenyegetőzött: ebben az ez esetben Oroszország atomrakétáit „új európai célokra” irányíthatja.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap este megerősítette főnöke szavait. Szerinte „természetes reakció” volt az orosz álláspont. Putyint megkérdezték, hogy a rakéták újrairányzása az esetleges lehet az egyik válaszlehetőség, és ő egyszerűen igennel válaszolt. Ez azonban „tisztán elméleti” kérdés, nyilatkozta Peszkov.
A barátságtalan jelzések világossá teszik, hogy mennyire rossz a két egykori rivális kapcsolata. Ma találkozik négyszemközti megbeszélésekre Bush és Putyin Heiligendammban. Bush keddi prágai beszédében bírálta a demokrácia oroszországi korlátozásait, amire azonnal megérkezett a moszkvai válasz, melyben határozottan visszautasították a belügyekbe történő beavatkozást.
Angela Merkel vegyes érzésekkel követi a mai vitákat, mert attól tart, elterelhetik a figyelmet a találkozó eredeti céljairól – a klímaváltozásról és Afrika támogatásáról.
origo.hu
Teljesen máshogyan beszél nyilvánosan és a magánbeszélgetéseiben Magyar Péter a nyugdíjasokról
