A képviselőházban már megszavazott törvénytervezet rendezné a felemás helyzetet, ám a szigeten a két tábor között azonnal fellángolt a vita a régi kérdésről. Az ellenzők szerint ez megnyitja az utat az államisághoz, míg a tervezet hívei szerint azért kell rendezni végre a státuszt, mert a jelenleginek az elnyerése, azaz 60 éve nincs képviseletük a washingtoni törvényhozásban.
 Ha a szenátusban is megkapja a többséget a törvénytervezet, akkor a Puerto Ricó-iak 1963, 1993 és 1998 után immár negyedszer szavazhatnak a függetlenség vagy az egyesülés ügyéről. Csakhogy ez a népszavazás sem lesz ügydöntő, mivel a végső szót az Egyesült Államok törvényhozásának két háza mondja ki. A sziget jelenlegi kormányzója, az ügyvéd végzettségű Luis Guillermo Fortuño Burset egyértelműen az egyesülés elkötelezett híve, és az egyesült államokbeli Republikánus Párt tagja is. 
 2005. szeptember 23-án az FBI nyomozói a függetlenségpárti gerillamozgalom vezetője, Filiberto Ojeda nyomára akadtak a szigeten, akit az ügynökök rövid tűzpárbaj után hagytak elvérezni. A macheteróknak is emlegetett Boricúa Néphadsereg (EPB) nevű titkos katonai-politikai szervezet azokat tekintette Puerto Ricó-iaknak, akik már több nemzedék óta a szigeten éltek. A Wikipedia.org szerint Ojeda szoros kapcsolatban állt a kubai titkosszolgálattal 1961-től, amikor a kommunista rendszer felé tartó szigetre költözött.
 (BBC Mundo, wikipedia.org)
Puerto Rico függetlensége a tét
Alig fogadta el a pénzügyi reformot az Egyesült Államok szenátusa is, a felsőház bizottságaiban már Puerto Rico státuszáról kezdődött vita: egyesüljön-e a Nagy-Antillák legkisebb szigete az Egyesült Államokkal, vagy a szabad társult állam státusz helyett kiáltsa ki függetlenségét?
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
 - Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
 - Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
 
 A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!