Spanyol atomerőművek a terroristák célpontjában?

A katalán és a spanyol terrorellenes hatóságok figyelme nem lankadhat: csütörtökön arról írt a katalán La Vanguardia is, hogy a biztonsági erők terrorista-ellenes részlegei már megkülönböztetett figyelemmel követik a helyi világháló fórumain és blogjain folytatott eszmecseréket, vitákat egy esetleges mozlim merényletről Barcelona ellen.

2010. 09. 09. 19:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A merénylet gondolata azóta vetődött fel egyre gyakrabban és egyre több spanyolországi muzulmán fórumon, hogy augusztus 27-én letartóztatták az országban hét éve élő 26 éves Faical Erradit a valenciai közösséghez tartozó Alicante provinciában. A spanyol belügyi szervek közlése szerint a feltehetőleg marokkói állampolgárságú Erradi az interneten gyűjtött pénzt az afganisztáni és csecsen szent háborúban részt vevőknek, és önkénteseket is toborzott.

A katalán sajtó meg is szellőztette a tervezett merénylet egyik helyszínét és időpontját: szeptember 24-én, a barcelonai metró Vila Olimpica nevű állomásán. Az időpont és a hely nem véletlen: a fórum egyik résztvevője szerint itt van a város legnagyobb állatkertje, és a fontos városi ünnep, a Kegyes Szűzanya napján rengeteg ember szokott összegyűlni ott. Barcelona eme helyszíne csak azután vetődött föl, miután egy másik fórumozó a spanyol atomerőműveket is javasolta célpontnak. A magát Amin al-Kaidának nevező személy meg is fenyegette a spanyolokat: A terrorizmus házhoz jön, Spanyolország! Legutóbb 2008. január 19-én fenyegetett merénylet Barcelonában, akkor a spanyol belügyminisztérium szerint alig néhány órával vagy egy-két nappal hiúsították meg a barcelonai metró elleni merényletet, amit főleg Katalóniában élő pakisztániak terveztek.

A madridi pályaudvari merényletek előzményei

Bár a közvélemény elsősorban a többek között 191 halálos áldozatot követelő 2004. március 11-ei madridi pályaudvari merényletekre emlékszik, de előtte voltak nagyon komoly figyelmeztető jelek. 2003 márciusában az akkori spanyol néppárti kormányfő, José María Aznar (1996-2004) a lakosság és a politikusok elsöprő többségének akarata ellenére belerángatta az országot az iraki háborúba. Aznar a múlt héten elismerte a volt brit kormányfő, Tony Blair új könyvének bemutatása alkalmából, hogy csak a spanyol lakosok 4 százaléka támogatta döntését. Oszama Bin Laden többször is megfenyegette a spanyolokat, majd 2003 szeptemberében célpontnak nevezte meg Spanyolországot. Aznar nem törődött Jorge Dezcallar, a titkosszolgálat vezetőjének figyelmeztetéseivel sem, és októberben mégis Madridban tartották az úgynevezett iraki donorkonferenciát.

Spanyolország ezen az eseményen 15 milliárd dollárt kapott az iraki újjáépítésre. Aznar 2003 májusában ráadásul annak ellenére cáfolta a spanyol állam célpont voltát, hogy a marokkói Casablancában a hátizsákkal robbantó marokkói tizenévesek a spanyol kultúrházban is robbantottak, és a merényletben két katalán vállalkozó is életét vesztette. Aztán november 30-án Irakban tőrbe csalták és kivégezték a hét legjobb spanyol hírszerzőt, majd az egész világsajtót bejárták a felvételek, ahogy a helyi lakosok vitustáncot jártak a szénné égett holttestek fölött.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.