Orbán: Egyetlen nemzet sem lehet sikeres megalázott helyzetben

Orbán Viktorral készült terjedelmes interjút közölt a Le Figaro című francia napilap annak kapcsán, hogy a magyar miniszterelnök csütörtökön kétnapos látogatást kezd Párizsban. Az interjú szerda este jelent meg az újság internetes felületén.• Orbán: Nem helyes fiúkra, hanem erős emberekre van szükség + Képek

Orbán Viktor csütörtökön megkezdte kétnapos párizsi látogatását. A miniszterelnök délelőtt a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetében (IFRI) tart előadást a 2011 első felében esedékes magyar uniós elnökség legfőbb terveiről, a francia gazdasági és pénzügyi élet vezető személyiségei, üzletemberek, politikusok, közigazgatási vezetők, diplomaták, valamint újságírók és közéleti személyiségek előtt. A kormányfő ezt követően Bernard Accoyer nemzetgyűlési elnökkel folytat megbeszélést, majd munkaebéden látja őt vendégül Angel Gurría, a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) főtitkára. Orbán Viktor délután Francois Fillon miniszterelnökkel találkozik, péntek délelőtt pedig Nicolas Sarkozy államfő hivatalában fogadja a magyar kormányfőt.

A 2011 első felében esedékes soros magyar EU-elnökség prioritásairól Orbán kifejtette, hogy eredetileg két fontos témára kívánta Magyarország ráirányítani a figyelmet: a kulturális sokszínűségre és a vízgazdálkodásra. Ezekről nem is mondott le, de időközben más érzékeny témák kerültek előtérbe, mint például a gazdasági kormányzás, a lisszaboni szerződés felülvizsgálata és a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása. Orbán fontosnak tartja még a romakérdést, a Duna-stratégiát, valamint a keleti partnerséget és Horvátország uniós csatlakozásának segítését.

A Le Figaro azon kérdésére, hogy Magyarország saját tapasztalataival hogyan tudja segíteni az előrelépéseket a romakérdésben, a miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon „a romák letelepítettek, tehát a mi stratégiánk az, hogy itt akarjuk őket tartani”. Véleménye szerint az Európai Unió leggazdagabb országainak meg kell érteniük, hogy ez az ő érdekük. „Ami pedig a romákat illeti, nekik azt kell megérteniük, hogy a szegénységből való kilábaláshoz dolgozni kell” – tette hozzá. Ehhez pedig a miniszterelnök szerint perspektívákra, munkahelyekre és jobb oktatási rendszerre, valamint valódi európai romastratégiára van szükség.

„Eléggé csalódott vagyok azért, amit eddig tett Magyarország. Én, aki részt vettem a kommunista rendszer megbuktatásában, kénytelen vagyok megállapítani, hogy a romák képzése és foglalkoztatottsága szempontjából a diktatúra hatékonyabb volt. Ez tűrhetetlen: ezért vagyok eltökélt annak bebizonyításában, hogy a demokrácia ezen a téren is nemesebb rendszer” – fogalmazott Orbán.

A miniszterelnök támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – amiről a magyar elnökség idején kell az Európai Uniónak állást foglalnia –, mivel szerinte mindkét ország nagyon sokat fejlődött. Az iszapömlést illetően Orbán kiemelte, hogy az állam azonnal cselekedett, és minden tőle telhetőt megtett. Sikerült megmenteni a Dunát és a Rábát is, de „az állandó ellenőrzés mellett sem biztos, hogy nyugodtan alhatunk, mert a modern technológiák állandó veszélyt jelentenek” – mutatott rá a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy miközben egy csődközeli helyzetbe került államot örökölt, miért az európai partnereket nyugtalanító kettős állampolgárságról szóló törvénnyel foglalkozott elsőként, Orbán Viktor elmondta, hogy a gazdasági helyzet valóban nyugtalanító, mivel Magyarország nagyon eladósodott. Ugyanakkor úgy érzi, nem lehet ebből a csapdahelyzetből úgy kijönni, hogy a jövőnket pénzügyi intézmények forrásaira építjük. „Újra a pénzpiacokhoz kell fordulnunk. Ehhez pedig hiteles gazdaság kell: 2011 Magyarország számára a nagy megújulás éve lesz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kettős állampolgárság célja pedig az volt a miniszterelnök szerint, hogy véget vessen az elfogadhatatlan diszkriminációnak. Orbán szerint ugyanis Közép-Európában Magyarország volt az egyetlen ország, amelynek nemzeti kisebbségei nem rendelkezhettek kettős állampolgársággal. „Egyetlen nemzet sem lehet sikeres megalázott helyzetben. A gazdasági sikerek, ennek a megalázottságnak a vége, az egy nemzethez való tartozás érzésének az ereje, mindez összefügg egymással. Saját utunkat kell járnunk” – hangsúlyozta. A határon túli magyaroknak járó szavazati jog kérdéséről a kormányfő elmondta: a parlament az alkotmány kidolgozása során, 2011 tavaszán fog állást foglalni.

Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy a válságadók fenntartása 2012 után elijesztheti a külföldi befektetőket, Orbán elmondta, hogy azok 2012-ben meg fognak szűnni. 2013-tól új megállapodásokat kíván a kormányzat kötni az érintett szektorokkal: „garantálnák részvételüket a közteherviselésben, mi pedig hosszú távon biztosítanánk számukra a befektetéseik biztonságát” – fogalmazott a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy a választási kampányban ígért forradalmon a Fideszhez közel álló személyek fontos posztokra helyezését, a médiatörvény szigorítását, az önkormányzati választások előtt a választási törvény módosítását és az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését kell-e érteni, a miniszterelnök kifejtette, hogy több más nagy reformra gondolt. „Hamarosan jön a nyugdíj-, az oktatási, valamint az önkormányzati reform. Tavasszal egy teljesen új alkotmány születik. Ezt nevezhetjük forradalomnak, a kétharmados reformnak, amely az alkotmánnyal összhangban történik. Egy stabil parlamenti többség gyors cselekvéseket tesz lehetővé, ami a mai világban nagy előnyt jelent” – vélte Orbán.
Arra a kérdésre, hogy Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének megállapítása a nacionalizmus, a populizmus és az antidemokratikus erők erősödéséről az Európai Unión belül, vonatkozhatott-e Magyarországra, Orbán úgy gondolja, hogy nem. „Herman Van Rompuyjal ugyanahhoz a politikai családhoz tartozunk. Az Európai Néppártban a nacionalizmusnak, a populizmusnak és az antidemokratikus erőknek nincs helyük” – mondta a kormányfő. Orbán Viktor célja, hogy a magyar elnökség idején az Európai Unió közel kerüljön az emberekhez. „Azt szeretném, ha azt mondanák, hogy a magyarok józanok, nyitottak és lovagiasak. Hogy nem saját céljainkra használtuk az elnökséget, hanem mindenki javára” – tette hozzá. Arra a kérdésére, hogy az irodájában – ahol két nemzeti zászló is látható – azért nincs kitűzve az európai lobogó, mert még nem kezdődött el az uniós elnökség, Orbán azt válaszolta: „Nem, ennek oka, hogy magyar miniszterelnök vagyok.”

(MTI)