Orbán: Kínának a magyar gazdaságban is egyre nagyobb a szerepe

Kínának nem csak a világban, hanem a magyar gazdaság fejlesztésében is egyre nagyobb szerep jut – jelezte Orbán Viktor hétfőn este Sanghajban. A miniszterelnöknek és kíséretének az volt a célja, hogy elősegítse: minél több friss pénz és munkahelyeket eredményező beruházás jöjjön Magyarországra• Orbán: Történelmi átszerveződés zajlik körülöttünk + Videó + Képriport

A válság után a világgazdaság már nem lesz olyan, mint előtte volt. Az átrendeződés lényege, hogy a súlypontok máshova kerülnek. Kína szerepe radikálisan megváltozik, s ezért, ha Magyarország európai léptékkel mérve közepes, kínai léptékkel mérve kicsi gazdaságát jól és előnyösen akarja beilleszteni a világgazdaságba, akkor azt másképp kell tennie, mint ahogy eddig tette. Ebben pedig a Kínához fűződő viszonynak kitüntetett jelentősége van – hangoztatta a kormányfő az MTI tudósítójának adott interjújában.

Eredményes út

„Az embereket nem a külpolitikai stratégiai kérdések érdeklik, hanem azok eredményei. Vagyis, hogy lesz-e munkahely, lesz-e befektetés, lesz-e piac, ahova eladjuk azt, amit otthon előállítunk. Tudunk-e a világ legmodernebb technológiájához kapcsolódni, érkezik-e hozzánk ilyen, vagy csak összeszerelő ország leszünk – ezek azok a húsbavágó kérdések, amelyek az embereket foglalkoztatják” – állapította meg a kormányfő.

Orbán mind politikai, mind gazdasági szempontból eredményesnek nevezte mostani kínai útját. Arra a kérdésre, hogy a tárgyalásainak voltak-e konkrét eredményei, Orbán Viktor határozott igennel válaszolt. „Politikai eredménynek tekinthető például az a körülmény, hogy meghívtam a miniszterelnököt magyarországi látogatásra, amit el is fogadott. Huszonhárom éve nem volt kínai miniszterelnök Magyarországon. Másfelől folytattuk azt a kapcsolatépítést, amelyet az itt kormányon lévő Kínai Kommunista Párttal kezdtem el még a múlt év decemberében. A kapcsolat tehát szorosabb és szívélyesebb, mint korábban volt” – jegyezte meg.

Együttműködés a budapesti körvasút megépítésében

A Ven Csia-pao kormányfővel folytatott vasárnapi megbeszélésről szólva elmondta: számba vették azokat a területeket, amelyeket valamelyik fél fontosnak tart, és megállapodtak abban, hogy mely területeken adnak utasítást, illetve engedélyt az érintett vállalatoknak az együttműködés kialakítására. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mely területeket tartott ő, és mit a partnere kiemelésre érdemesnek, elmondta: magyar részről például „felvetettük a vasútépítésben, az útépítésben való kínai részvétel lehetőségeit”, amiről elvi megállapodás is született. A konkrét programokról a látogatást követően folynak majd tárgyalások. A pénzügyi együttműködést Ven hozta föl, s mivel „szándékegybeesés van”, „finanszírozással egybekötött infrastruktúra-fejlesztésre” kerül majd sor Magyarországon. A részletek kidolgozása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata lesz, de annyi már tudható, hogy a fejlesztésnek része például a budapesti körvasút megépítése, illetve a gyorsvasúti összeköttetés Ferihegy és a belváros között.

„Magyar ház” lesz Sanghajban

Ami a kulturális területet illeti, elhangzott, hogy Magyarország tervezi egy kulturális intézet létrehozását Pekingben, miközben Kína fejleszteni fogja a Konfuciusz Intézet tevékenységét, működési körét Budapesten. Sanghajban Magyarország vállalná a kínai nagyvárosban élt Hudec László, a világhírű építész lakóházának felújítását és berendezését. Ebben a „magyar házban” magyar építész-tervezők kapnának helyet. Orbán Viktor és kísérete hétfőn más ismert Hudec-épület mellett, ezt a házat is felkereste.

Ki kell vizsgálni a pavilon körüli ügyeket

A világkiállításról szólva a kormányfő megállapította, hogy az minden eddigit felülmúlt. A magyar pavilonnal kapcsolatos véleményét firtató kérdésre így válaszolt: „Az ízlés kérdéseiben óvatosan kell fogalmazni, mert ahány ember, annyi ízlés, és a miniszterelnöké nem oszt, nem szoroz: egy a tízmillióból. Rám jó benyomást tett a magyar pavilon, a berendezésében ötletes megoldások voltak, a Magyarországról szóló bemutató filmeket kedveseknek, de kisiskolás típusúaknak láttam, a Gömböc pedig nagyon impresszív. Nagy tisztelettel néztem a fémtestet, még ha ez nem is az én matematikai tudásomra alapuló felfedezés” – foglalta össze véleményét Orbán Viktor. Hozzátette: „De azért az is idekívánkozik, hogy attól még, hogy valamit sikerül jól megcsinálni, mert a pavilon jó, az nem ok arra, hogy a pénz eltűnjön, hogy közpénzeket tulajdonítsanak el. Ennek a kivizsgálása a megfelelő állami szervekre tartozik” – jegyezte meg végül a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy attól tart: van is mit vizsgálni.

1500-2000 új munkahely

A miniszterelnök a gazdasági együttműködés bővítésének irányába tett mostani lépéseikről elmondta, hogy minden tárgyalópartnerükkel sikerült elérniük magyarországi jelenlétük minőségi emelését. Ami azt jelenti, hogy ennek hatása mind a munkahelyek számában, mind a befektetett tőke mennyiségében, mind a velük kapcsolatban lévő magyar beszállítók számának növekedésében meg fog mutatkozni. Ez vonatkozik például az elektronikai iparra, a mobil távközlésre – mondta el a kormányfő utalva arra, hogy találkozott a ZTE és a Huawei nagyvállalatok vezetőivel. Utóbbinak hétfőn felkeresték a sanghaji kutató-fejlesztő központját, s a miniszterelnök tájékoztatása szerint még néhány pontosító tárgyalás után a cégnél olyan fejlesztésre kerül majd sor, ami 1500-2000 új munkahelyet jelenthet.

Tárgyalnak a Malévról is

Arra a felvetésre, hogy a magyar sajtóban már elterjedt, hogy a Malévnek is kínai befektetőt keresnek, Orbán Viktor elmondta, mostani látogatásán találkozott Chen Fenggel (Csen Feng) a Hainan Group elnökével, akivel egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról tárgyalnak. A Kína egyik leggazdagabb emberének számító és több iparágban is érdekelt Csennel szóba került egy hosszú távú együttműködés kialakításáról szóló megállapodás. Ennek érdekében egy közös bizottságot hoznak létre, ami az ő magyarországi, illetve Magyarországról történő európai terjeszkedését lesz hivatott megalapozni. A kínai légitársaság egyébként hídfőállást keres az európai légiközlekedés piacán és megbízható partnert keres – árulta el a kormányfő. Az említett bizottságban, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hoz létre, helye lesz a magyar nemzeti tőke képviselőjének, ezért is volt a delegáció tagja Demján Sándor – tette hozzá Orbán.

„Friss pénz érkezzen az országba”

A gazdasági tárgyalások során felvetődött, hogy a kínai partnerek technológiai és tudásközpontokban is vegyenek részt. A delegáció tagjaként Kenyeres Sándor a Talentis alapítója ennek a területnek a szakértője.

A miniszterelnök találkozott Magyarország legnagyobb kínai befektetőjének, a Wanhua Industrial Groupnak (Wanhua) az elnökével, Ting Csien-senggel (Ding Jiansheng) is. Mint mondta: a Borsodchem kisebbségi tulajdonosa szeretné növelni a részesedését. A magyar delegáció tárgyalt a Bank of Communications (a kínai Közlekedési Bank) magyarországi megjelenéséről is, mert – mint Orbán Viktor fogalmazott: a nagy cégek aktivitásával együtt sokkal inkább felmerül annak a lehetősége is, hogy „friss pénz érkezzen az országba”.

Orbán beszámolt arról, hogy a Vállalkozók Országos Szövetségének delegációja azért jött Sanghajba, mert ügyvezető elnöke, Demján Sándor aláírt egy megállapodást a kínai partnerszervezetével (CCPIT). Mint mondta, az új magyar gazdaságpolitika és iparpolitika céljainak megvalósításában kínai szereplők is szerepet kaphatnak.

(MTI)