„Ha mi nem győzzük le ezeket az ellenségeket, akkor ők fognak bennünket” + Képek

A magyar kormány folytatni kívánja a keleti nyitást gazdasági téren: ennek jegyében találkozott szerdán Orbán Viktor miniszterelnök koreai és japán kollégájával Párizsban.

„Megpróbáljuk azt a keleti nyitást, amit megindítottunk az elmúlt egy év során gazdasági kapcsolatrendszerünkben, továbbvinni. Kína, Dél-Korea és Japán egyre felértékelődő gazdasági és kereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak” – mondta a miniszterelnök a francia fővárosban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség szünetében.


Az OECD-nek a válságkezelésről folytatott kerekasztal-beszélgetését illetően a miniszterelnök elmondta: partnerei elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy „a magyar gazdaságpolitikai fordulatot” hogyan tudja a kormány tényleges változásokká tenni, „és nem csak beszélni róla, ahogy ez a politikusokkal gyakran történik”.

A miniszterelnök meglátása szerint Európa elmúlt száz éve három szakaszra tagozódik: a háborús gazdaság és a háborús társadalmak kora után létrejött a jóléti társadalom és a jóléti gazdaságok kora, s „most az a kérdés, hogy sikerül-e Európának a világ többi részét követve átalakítani a gazdasági és a társadalmi rendszerét munkaalapú gazdasággá és társadalommá. Magyarország ezen az úton jár: vannak már sikereink, de még nagyon sok gonddal is szembe kell néznünk” – fejtette ki Orbán Viktor.

Véleménye szerint az eladósodottság és a munkanélküliség két olyan jelentős probléma, amelyek nem egyszerűen kihívást, hanem „ellenséget” jelentenek a kormány számára. „A reformnyelvet tegyük félre és beszéljünk egyenesen” – hangsúlyozta. Hozzátette: „ha mi nem győzzük le ezeket az ellenségeket, akkor ők fognak legyőzni bennünket. Ez a tétje a magyarok számára a 2011-es esztendőnek, amely Magyarország megújításának és átszervezésének az éve”.


A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy „egy országot nem lehet átalakítani az emberek közreműködése és támogatása nélkül”. Ehhez a politikusoknak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel kialakítható egy olyan „közakarat”, amely odaáll a társadalom átalakításának terve mögé. Ilyen eszközként jelölte meg a miniszterelnök az új alkotmányt és a nemzeti konzultációk rendszerét, amelynek a révén az emberek megnyerhetők az átszervezésekhez szükséges közös munkához.

A párizsi székhelyű szervezet jelentőségéről Orbán kifejtette: olyan háttérintézményről van szó, ahol „a nyugati világ összeadja azt a tudást, ami alapján a piacgazdaságra, a szabadságra, az emberi jogokra és a demokráciára építő gazdaságpolitikák sikeresek lehetnek a világon”. Elárulta, hogy amikor nagyon elakad és otthon már nem talál „intellektuális támaszt”, akkor felhívja Mikola István OECD-nagykövetet és bekéri a szervezet anyagait, az egészségügyi reformról, a munkaerőpiac átalakításáról, a közmunkák megszervezésének rendjéről, foglalkoztatáspolitikai eszközökről vagy a költségvetési hiány leszorításáról.

„Itt minden kérdésre vonatkozóan összegyűjtik a nyugati világ legjobb tapasztalatait. A legjobb gyakorlatok könyve című dokumentumból meg lehet nézni, hogy mi az, ami a magyar ember karakteréhez, gondolkodásmódjához illeszkedik, s az Magyarországon módosításokkal megvalósítható” – tette hozzá.

(MTI)