Ellenzik az aranybányát

A Román Tudományos Akadémia elnöksége megerősítette korábban meghozott döntését, miszerint ellenzi a verespataki ciántechnológiás aranybánya-beruházást – adta hírül a román média csütörtökön.

Az akadémia elnökségének döntését az Agerpres román hírügynökség idézi, amely szerint a tudományos testület felkéri a román hatóságokat, teljes felelősséggel elemezzék a beruházási terv hatásait úgy, hogy az ország érdekei ne sérüljenek. Az akadémia fenntartja aggodalmát a terv közép- és hosszú távon fennálló lehetséges következményeivel és kockázataival kapcsolatban.

A testület azt követően ismertette döntését, hogy a beruházás mellett foglalt állást három román akadémikus. A testület ezért leszögezte: ők csak magánvéleményüket fejtették ki, és álláspontjukat nem támogatja a Román Tudományos Akadémia tagjainak nagy többsége. A tudományos testület szerint a verespataki bányaberuházás ügyében népszavazást kellene tartani Romániában. Az akadémia már 2009-ben kifejtette, hogy a beruházás nem közérdekű, ezért nem indokolhatók a kitermeléssel együtt járó negatív hatások és kockázatok.

Romániában közben élénk vita zajlik a beruházás hasznosságáról, miután a Kelemen Hunor által vezetett romániai kulturális minisztérium jóváhagyta a Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylatát, s így újabb fontos akadály hárult el a beruházás megvalósítása elől. Környezetvédő szervezetek tüntetéssorozatot hirdettek a miniszter ellen, akit azzal vádoltak meg, hogy a beruházó megvesztegette.

A miniszter az Új Magyar Szó című bukaresti lapnak nyilatkozva cáfolta ezt, és hangsúlyozta, neki köszönhető, hogy a mentesítési bizonylat kibocsátásáért cserébe a beruházónak 140 millió dollárt kell fordítania a kulturális örökség megmentésére. A beruházónak ugyanis 70 millió dollárt kell költenie a verespataki kulturális és régészeti örökség megmentésére, és újabb 70 millió dollárt biztosít más, országos érdekeltségű műemlékek restaurálására. A mentesítési bizonylat biztosítja a verespataki régészeti és építészeti örökség 80 százalékának megmentését, ugyanakkor a Kirnyik-hegységben lévő értékes római kori leletek megsemmisülnének.

Kelemen szerint a kulturális örökségvédelmet nem szabad összemosni a ciántechnológiával kapcsolatos vitával. Hangsúlyozta: a kulturális örökség állapota napról napra romlik Verespatakon, ahol tíz éve, amióta a régi bányavállalat beszüntette tevékenységét, nem történik semmi. „Lehet még tizenegy évig sopánkodni, konferenciákat tartani, elsiratni Verespatakot, vagy lehet élni a lehetőségekkel” – mondta Kelemen Hunor.

A Rosia Montana Gold Corporation kanadai–román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében Verespatakon. A beruházó ciántechnológiát alkalmazna, ezért számos romániai, magyarországi intézmény és szervezet kockázatosnak tartja a bányatervet. A beruházónak a környezetvédelmi engedélyt kell még megszereznie, amelynek kibocsátásáról egy tárcaközi szakértői bizottság javaslata nyomán a román kormánynak kell döntenie.

(MTI)