Mi lesz az ellenszer a válságra?

Az euróövezet adósságválságának rendezése az egyik fő témája a vasárnap kezdődött európai uniós csúcstalálkozónak.

Az immár hagyományos őszi értekezlet fő témája ezúttal az euróövezet adósságválságának rendezése, az uniós közös pénzt használó övezet gazdasági stabilitásának erősítése. A 27 tagország csúcstalálkozója – amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli – a tervek szerint késő délután az euróövezeti vezetők értekezletére szűkül, amelyet viszont két lépcsőben tartanak, szerdai befejezéssel.

Bevezető beszédében Van Rompuy köszönetet mondott a kormányfőknek azért a politikai bátorságért, amelyet a sokszor népszerűtlen, de szükséges intézkedések vállalásával tanúsítanak. Ezt a bátorságot ráadásul sokszor alábecsülik – tette hozzá a kormányfői tanács belga elnöke. Hangoztatta: a lassuló növekedés, a növekvő munkanélküliség, a bankokra és államkötvényekre nehezedő nyomás mind súlyos kihívások az uniós gazdaság számára. Van Rompuy a válságkezelésben „talán legfontosabb” csúcstalálkozónak nevezte a mostanit. Az ülés előtt nyilatkozó állam- és kormányfők szintén elismerték, hogy nagyon fontos lenne átfogó programot kidolgozni, amely képes lehet a válság elleni fellépésre hosszabb távon is és a pénzügyi piacok bizalmának visszanyerésére.

Orbán: Erős nemzetekre van szükség

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap reggeli brüsszeli rádiónyilatkozatában leszögezte, hogy Magyarország és a nagy európai államok érdeke egybeesik. Erős nemzetekre, erős nemzetgazdaságokra van szükség, ezek ugyanis erősítik a többi országot is – hangsúlyozta. Kiemelte ugyanakkor, hogy bár szükség van közös döntésekre – ellenkező esetben ugyanis az európai gazdaság hanyatlásba zuhan –, minden országnak lehetőséget kell adni arra, hogy a saját útját járja.

Visszafogott nyilatkozatok

Angela Merkel német kancellár Brüsszelben azt mondta: vasárnap nem vár végérvényes döntéseket, azokra elsősorban a szerda estére tervezett euróövezeti csúcstalálkozón lehet majd számítani. Megerősítette azt is, hogy álláspontja szerint az uniós alapszerződés esetleges megváltoztatásának a kérdése sem lehet tabu, hiszen EU-szinten erőteljesebb cselekvési lehetőségeket kell teremteni a pénzügyi válságok elhárítása érdekében.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is visszafogottan nyilatkozott. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy „abszolút kulcsfontosságú” találkozókról van szó, amelyeken „muszáj megoldást találni…, meg kell oldani ezt a pénzügyi válságot”.

Vasárnap reggeli hírek szerint a találkozón megkülönböztetett figyelem irányul Olaszországra is, miután a pénzügyi piacokon növekszik az aggodalom az iránt, hogy Silvio Berlusconi kormánya tartani tudja-e a tervezett államháztartási hiányt. Róma helytállása azért lenne különösen fontos, mert azon euróövezeti tagok között tartják számon, amelyek esetében fennáll az adósságválság kiterjedésének veszélye.